Késsel, Villával, Messivel

A Barcelona nemcsak elvette a Real Madrid veretlenségét, hanem 5-0-ra meg is semmisítette ősi ellenfelét, ezzel megtörve Mourinho varázsát is. A Messi–Ronaldo-párviadalt hasonló fölénnyel nyerte az ezúttal gólpasszokat osztó argentin.

Munkatársunktól
2010. 12. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elképesztő felvezetés és szakadó eső – előbbi papírforma, utóbbi arrafelé szokatlan – várta a csapatokat, amelyek eddigi tizenkét őszi bajnoki mérkőzésükből egyaránt tízen nyertek meg, ráadásul mindketten 33 gólt szereztek. José Mourinho először érkezett a Real mestereként Katalóniába, ahol tavaly az Internazionaléval vendégeskedett, és a Bajnokok Ligája elődöntőjéből diadalmasan távozott. Madridi regnálása során a „blancók” tegnapig egyetlen vereséget sem szenvedtek, sőt tétmérkőzésen legutóbb áprilisban kaptak ki; történetesen a Barcától, a Bernabeuban, 2-0-ra.
Ezúttal már a 18. percben enynyit mutatott az eredményjelző. A hazaiak nekiugrottak riválisuknak, az első negyedórában 75 százalékban birtokolták a labdát. Messi a 7. percben éles szögből még a hosszú kapufára emelt, de a 10. percben Iniesta passzát Xavi már gólra váltotta, közelről átlöbbölve a kiszolgáltatott Casillast. Amikor röviddel később bántóan tisztán, három méterről Pedro is betalált Villa átadásából, a fővárosiak kapusa már hangosan perlekedett társaival, Mourinho pedig a kispadról felpattanva mutatta: gyerünk, csináljuk!
A Ronaldo–Messi-gólpárbaj a Priméra División aktuális szezonját tekintve 14-13-ra állt a portugál javára, ezért logikusnak tűnt a várakozás, hogy ezúttal is kettejük zsenije dönt majd, ám a Barcelona megint igazolta, hogy minden akciója „többismeretlenes egyenlet”, azaz megfejthetetlen. Ronaldo fél óra elteltével sajátos elégtételt vett, amikor meglökte a hazaiak trénerét, Guardiolát, majd centikkel a jobb kapufa mellé tekert egy 28 méteres szabadrúgást. A szépítés nyílttá tette volna a találkozót, de szünetig maradt a 2-0, fordulás után pedig döntő fölényt hirdettek.
Mourinho tavaly az Interrel képes volt megfékezni Messit, tegnap azonban tündökölt az argentin, igaz, nem a góllövésben, hanem az előkészítésben. Az 52. és az 58. perc között három tökéletes gólpasszt osztott ki; az elsőt Xavi még kihagyta, de a következő kettőt David Villa értékesítette, így a második félidő első felében 4-0-ra alakult az állás. A Barca innentől gálázni, a Real lökdösődni és olykor rugdosódni kezdett, Ramos még egy piros lapot is összeszedett az utolsó pillanatokban, de mindez csak tovább mélyítette a kontrasztot.
Végül 5-0-nál állt meg a gólzuhatag, amivel a Real Madrid nemcsak elveszítette veretlenségét, de túlzás nélkül meg is semmisült. Mint ahogyan Mourinho nimbusza is. Fiait ugyanis nemcsak lélekben, hanem taktikailag is korábban soha nem látott fölénnyel múlták felül. Ehhez képest részletkérdés – bár egyáltalán nem lényegtelen –, hogy a sorozatban az ötödik „el Clásicón” győztes Barcelona átvette a vezetést a tabellán, és mindjárt két ponttal ugrott meg.
A tegnap éjszaka történtek pszichikai hatása pedig számszerűsíthetetlen, valamint egyelőre felmérhetetlen. Kíváncsian várjuk Mourinho értékelését.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.