Több olvasónk is jelezte lapunknak, nem elégedett biztosítója kiértesítési gyakorlatával. Állatorvosi lónak tekinthető az a példa, amikor az egyik társaság ügyfele csak a második fizetési felszólítást kapta meg postai úton, azt is a hatvannapos fizetési határidőn túl. Autósunk az esedékes, egész éves díjat a borítékban található sárga csekkel azonnal befizette, ám szerződése ekkor már nem élt. És mivel nem kapott értesítést a kockázatviselés megszűnéséről sem, csak fél évvel később véletlenül tudta meg, hogy gépjárműve kötelező biztosítás nélkül rója a kilométereket. A tulajdonos ekkor szembesült azzal a sokkoló hírrel is, hogy új szerződést – kampányon kívüli feltételekkel, újabb egy évre – csak úgy köthet, ha előbb rendezi a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt kockázati számla felé fennálló tartozását, több mint százezer forintot, ami a biztosítás nélküli időszakra vonatkozó napi 540 forintos fedezetlenségi díjból halmozódott fel.
A fenti eset jól végződött, az ügyben szereplő biztosító elfogadta a panaszt és az eredeti szerződést újraélesztette további befizetési kötelezettség nélkül. Érdemes ugyanakkor a szolgáltatói oldal eljárását is megnézni. Mint azt az Allianz megkeresésünkre közölte, az előírásoknak megfelelően, a határidőket betartva postázzák az ügyfeleknek a fizetési értesítőt, erről van postai igazolásuk is. – Hibák minden biztosító működése során előfordulhatnak, de ezeket javítjuk, és az ügyfél felé is elvégezzük a szükséges korrekciókat – közölték.
Más a tapasztalata a kötelező biztosítást is értékesítő nosztalgia autós- és motorosklub, a Trabant– Wartburg Klub elnökének. – Hétköznapi eset, hogy elmarad a felszólítás és a csekk-kézbesítés, amelyben egyaránt hibás lehet az ügyfél és a biztosító is. Sokszor találkozunk olyan esettel, amikor az ügyfél címe megváltozik, ám ezt nem közli, míg a szolgáltatók legtöbbször akkor hibáznak, ha a megadott levelezési cím eltér a szerződő fél adataitól – nyilatkozta Muczán Gábor. Mint fogalmazott, adatkezelési hiba minden szolgáltatónál előfordulhat, és az ügyfélnek nehezebb bizonyítania igazát. Szerinte a későbbi gondokat úgy lehet elkerülni, ha az ügyfél a postaláda rendszeres ürítése mellett fejben tartja a fizetési határidőt is, csekk hiányában ugyanis készpénzzel vagy átutalással is befizethető a díj, ekkor azonban érdemes feltüntetni a biztosítás típusa mellett a jármű rendszámát is.
A kiértesítésre vonatkozó szabályokról kérdeztük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) is, ahol közölték: a szolgáltatónak igazolható módon felszólítást kell küldenie a díjat nem fizető ügyfélnek a késedelem harmincadik napján, jelezve, hogy a hatvanadik napot meghaladó késedelem esetén a szerződés megszűnik. A szerződés megszűnéséről tizenöt napon belül kell küldeni tájékoztatást. Érdemes elidőzni az „igazolható módon” kitételnél: a PSZÁF tájékoztatása értelmében a szolgáltatónak azt kell igazolnia, hogy elküldte a tájékoztatást, ami ugyanakkor nem feltétlenül jelent ajánlott postázást, elég ugyanis a feladást elismerő postakönyvvel igazolni a továbbítást. Ha a posta hibájából nem érkezik meg a küldemény, könnyen szélmalomharc várhat az autósra. Mint azt a PSZÁF közölte, idén megszaporodott azoknak a panaszoknak a száma, amelyek az értesítés elmaradásáról számolnak be. – Elsősorban a nagy kgfb-szerződésszámú biztosítóknál fordult elő többször ilyen panasz. A PSZÁF emiatt idén tíz alkalommal szabott ki bírságot – közölte a felügyelet, hangsúlyozva: a jogszabályok szerint az ügyfelek is felelősek. Akkor is be kell fizetni ugyanis a biztosítás aktuális részletét, ha a díjbefizetési csekk nem érkezik meg.
origo.hu
Az egész internet Magyar Péteren nevet - mutatjuk a legjobb mémeket!
