Schmitt pénteken jelölhet

Schmitt Pál várhatóan holnap jelenti be, hogy kit jelöl a december közepén megüresedő legfőbb ügyészi posztra. Biztos befutóról továbbra sem tudni, de a Sándor-palotában történt tegnapi egyeztetés után kisebb-nagyobb törésvonalak kerültek felszínre a kormánypárti frakciók között.

Az elnök javaslatai. A kereszténységre való utalást, a magyar nyelv ápolását, a családok és a gyermekek védelmét, az élethoszszig tartó tanulás és a sportoláshoz való jog támogatását, valamint a Szent Koronára tett utalást is tartalmazza Schmitt Pál államfő javaslata, amelyet a készülő új alkotmánynyal kapcsolatban küldött el tegnap a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának. Korábban eltávolították az alkotmány-előkészítő eseti bizottság honlapjáról azt a dokumentumot, amely a KEH saját bevallása szerint is fogalmi félreértést és számos helyesírási hibát tartalmazott. Az emberek 58 százaléka szerint a jelenlegi Országgyűlésnek felhatalmazása van arra, hogy új alkotmányt alkosson – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz számára készült országos közvélemény-kutatásából. Míg júniusban a választópolgárok 67 százaléka tartotta szükségesnek egy új alaptörvény elfogadását, novemberre a támogatók aránya 55 százalékra csökkent. Ám az ellenzéki pártok szavazótáborai ebben a kérdésben nem kedvenc pártjukhoz húznak, hanem a többségi véleményhez.

Nem hangzottak el nevek a találkozón – mondta az egyeztetés után Balsai István, aki Lázár Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét helyettesítette. Az őt követő Harrach Péter (KDNP) viszont arról beszélt a megbeszélések után, hogy több név is szóba került az államfővel folytatott találkozón, és a Fidesz–KDNP frakciószövetség közös legfőbbügyész-jelöltet állít majd. – Ez csak valami félreértés lehet Harrach úr részéről – mondta a Magyar Nemzetnek Balsai István. A fideszes politikus hangsúlyozta, fogalmilag kizárt a közös jelölés, hiszen az a köztársasági elnök joga. Azt is hozzátette, hogy Schmitt Pál előzetes tájékozódása teljesen érthető, hiszen „nem maradhat magára a jelölt, mint az az előző államfő esetében több alkalommal is előfordult”. Polt Péternek és Belovics Ervinnek az utóbbi hónapok híradásaiban szereplő jelöléséről Balsai saját bevallása szerint is csak az újságokból értesült. – Én parlamenti képviselőként részt szoktam venni a legfőbb ügyész megválasztásában, nekem ez megfelelő pozíció – mondta Balsai azt firtató kérdésünkre, hogy saját személyének a jelölése szóba került-e a Fideszen belül.
– Nincs ellentmondás a KDNP és a Fidesz kijelentései között – nyilatkozta lapunknak Harrach Péter, a kereszténydemokraták parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, aki nem volt hajlandó kommentálni a Polt és Belovics jelöléséről szóló híreket: – Határozott nemmel tudok viszont felelni arra, hogy Balsai István neve szerepelne a KDNP által támogatott jelöltek listáján – tette hozzá.
– Az MSZP a jövőben semmi olyan jelölési folyamatban nem vesz részt, amely csak egy „áldemokratikus bábszínházat” jelent – mondta Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője újságíróknak az államfői egyeztetésről távozóban. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt hangsúlyozta, pártja tiszteletben tartja az államfő jogkörét arra, hogy a legfőbb ügyész személyére javaslatot tegyen. – A Jobbik sem állt elő tegnap személyi javaslattal, de később erre még sor kerülhet – mondta Vona Gábor frakcióvezető. Egy újságírói kérdésre válaszolva közölte, ha Polt Péter volt legfőbb ügyész személyére esne a választás, azt a Jobbik nem tudná támogatni.
Kovács Tamás jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma december 13-án 70. életévének betöltése miatt jár le. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján a parlamentben közölte: reményei szerint december 6-án dönthet az Országgyűlés a legfőbb ügyész személyéről.