Szerbia uniós tagjelöltségre vár

Miután a január elsejétől induló magyar uniós elnökség egyik prioritása a Nyugat-Balkán európai integrációja, várhatóan ez a téma uralja majd a mai, belgrádi magyar–szerb tárgyalásokat is. Orbán Viktor miniszterelnök találkozik szerb kollégájával, Mirko Cvetkoviccsal és Borisz Tadics államfővel.
A szerb EU-csatlakozási folyamat egyik fontos állomásaként az Európai Bizottság bővítési biztosa szerdán Belgrádban hivatalosan átnyújtott a szerb kormánynak egy csaknem 2500 kérdésből álló ívet; a bizottság a válaszok alapján dönt arról, javasolja-e a csatlakozási tárgyalások megkezdését a balkáni országgal. Belgrád 2011. március végéig szeretné megválaszolni és visszaküldeni Brüsszelnek a kérdőívet. A bizottság a beérkező válaszok alapos értékelése után közli az Európai Tanáccsal, javasolja-e a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Belgrádban azt remélik, hogy Szerbia 2012-ben megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az unióval. Brüsszeli elvárás egyebek mellett a hágai törvényszékkel való együttműködés befejezése, a szökésben lévő két vádlott elfogása, a koszovói albánokkal folytatandó párbeszéd megkezdése, az igazságügy reformjával kapcsolatos hibák kijavítása, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc elmélyítése.
Kisebbségi kérdések jelenleg nem terhelik a magyar–szerb kapcsolatokat. Budapest a térségben példaértékűnek tartja a kulturális autonómia képviseleti szervének, az új vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsnak a közvetlen demokratikus választás útján történő megalakulását. Újabb pozitív lépést jelenthetne ugyanakkor, ha a magyar–szerb vegyes történészbizottság mielőbb megkezdené munkáját.