Múlt évben mintegy 220 magyar fesztivál – több rendezvényt, így a Művészetek Völgyét, a Sziget és a Budapesti Tavaszi Fesztivált leszámítva – 2,5 milliárd forint adóbevételt hozott az államnak, miközben a nemzeti identitás és a kulturális turizmus szempontjából is fontos művészeti, hagyományőrző és gasztronómiai rendezvények 600 millió forint központi támogatást kaptak. A Magyar Fesztivál Szövetség elnöke, Márta István arra hívta fel a kulturális bizottság tagjainak figyelmét, hogy a Nemzeti Kulturális Alap jövőre csak 400 millió forint pályázati pénzt fordít e célra, miközben a pályázatok kiírása késik – így a fesztiválok nehezebben lesznek tervezhetők. Emlékeztetett: öt nagy szakmai szervezet kidolgozta a Magyar fesztiválregisztrációs és -minősítési programot – a 272 regisztrált, ebből 100 minősített fesztivál 2009-ben mintegy ötmillió látogatót vonzott –, és javasolta, a támogatások odaítélésénél, egy esetleges fesztiváltörvény megalkotásánál e minősítéseket vegyék figyelembe a döntéshozók.
A miskolci operafesztivál vezetője, Bátor Tamás az előadóművészeti törvény módosítását javasolta: a jogszabály a fesztiválok támogatóinak nem biztosítja azt a társaságiadó-kedvezményt, amit a teátrumi társaságoknak. A magyar színházak e kedvezmény révén tavaly 900 millió forint többlettámogatást kaptak. Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál igazgatója szerint európai összehasonlításban a magyar fesztiválok versenyhátrányban vannak: míg nálunk 25 százalék, 21 uniós tagállamban átlagosan 9 százalék a kulturális rendezvények általános forgalmi adója.
L. Simon László bizottsági elnök emlékeztetett: a parlament megszavazta a jövő évi adótörvényt, így az áfa csökkentésében egyelőre nem bízhatnak a fesztiválszervezők.
40 liter benzinnel, a gyalogosok között, a járdán áthajtva parkolt le Magyar Péter - fotó