Ivan Gasparovic azt állítja, amennyiben a törvényben körülhatárolták, miért szabható ki büntetés, annak elengedése nem függhet az állami hivatal akaratától. Az államfő ezzel az indokolással küldte vissza újratárgyalásra a parlamentnek a törvénymódosítást, aminek az is a következménye, hogy leghamarabb csak március elsején léphet életbe, tekintettel arra, hogy a szlovák törvényhozás legközelebbi ülése február elsején kezdődik. Az államfői vétó áttöréséhez minősített többségre lesz szükség a parlamentben, azaz a módosítást legalább 76 képviselőnek újra támogatnia kell. A kormánykoalíciónak 79 képviselője van, december 9-én a jogszabály enyhítését 74 képviselő szavazta meg.
A szlovák alkotmány és házszabály értelmében a parlamentben nem nyitható újra a vita az államnyelvtörvényről, a képviselők kizárólag az elnök által kifogásolt paragrafusról tárgyalhatnak majd. Ez a megkötés ebben az esetben nem jó a szlovákiai kisebbségeknek, hiszen közismert, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottságának jogi értékelésében a kisebbségi nyelvek használatának jelentős megerősítését javasolta az államnyelvvel szemben, és nemcsak a hivatali kapcsolatokban, hanem az igazságszolgáltatás és a gazdasági élet terén is. A több mint ötven magyar civil szervezetet tömörítő szlovákiai magyarok kerekasztalának jogi szakértői összesen huszonnyolc további változást követelnek a módosított államnyelvtörvényben, szerintük csak akkor kerül összhangba Szlovákia nemzetközi vállalásaival, jelesül a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájába foglalt normákkal. A változásokra tehát a februári parlamenti ülésen nem kerülhet sor, Bugár Béla, a Most – Híd szlovák–magyar vegyes párt elnöke azt ígéri, minden észrevételt beledolgoznak majd a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvény módosításába, amelyről a tervek szerint a törvényhozás márciusi ülésén kezdődik meg a vita.
origo.hu
Öt éven keresztül bujkált egy veszélyes bűnöző Magyarországon
