Miközben Orbán Viktor miniszterelnök szerint a magyar gazdaság, köszöni, jól van, addig az ellenzéki politikusok, valamint a közgazdász-társadalom jelentős részének vélekedése alapján a valóság az, hogy a magyar gazdaság pocsék helyzetben van. Kinek van igaza? Elintézhetnénk annyival a kérdést, hogy az igazság ismét középen van. Szó sincs államcsődről, gazdasági-pénzügyi katasztrófát vizionálni pedig teljesen felesleges – ugyanakkor a költségvetési hiány magas voltával, továbbá a kisebb gazdasági növekedéssel kapcsolatos kritikák jogosak.
De mi is történik a gazdaságban?
A költségvetésről szóló törvényben a kormány a 2024-es gazdasági növekedést négy százalékra kalibrálta be, ennek a fele jöhet össze végül, sőt a Magyar Nemzeti Bank szakértői gárdája szerint jó esetben 1,8 százalék lehet a bővülés üteme. Közben a költségvetési deficit is nagyobb lesz a tervezettnél, de a módosított 4,5 százalékos – GDP-arányos – hiánycél nem tűnik tarthatatlannak.
Szó se róla, járt ez némi áldozattal: tudniillik a lyukak befoltozására bizonyos állami vállalati körben – ahol az állam száz százalékban tulajdonos – lefaragtak az éves bérköltségből és elhalasztottak tervezett beruházásokat. Érdekes módon ennek nem különösebben örültek a kritikusok, pedig az állam most ténylegesen magán kezdett spórolni, keményebben fogalmazva: kénytelen volt kiadást vagdosni.
De folytassuk ott, ahol abbahagytuk: amennyiben a költségvetési hiányt sikerül mérsékelni, akkor az államadósság rátája is kisebb lehet, jelen állás szerint az éves gazdasági teljesítmény 75 százaléka körül alakul. Persze utóbbi lehetne kevesebb is, de ez még a nyugati uniós tagállamok adósságrátájához viszonyítva sem túl magas.
Az elmúlt évek „közellensége” pedig, vagyis az infláció már csak moderáltan maradt itt velünk, legrosszabb esetben is – éves alapon számolva – négyszázalékos lehet.
A pénzromlás idei alakulásáról még annyit, hogy az elmúlt hónapokban az többször is a jegybank úgynevezett toleranciasávjába került, ami teret adhatott az alapkamat folyamatos csökkentésének.
A munkaerőpiac pedig igazi sikerágazattá vált: a négyszázalékos, legutóbbi munkanélküliségi rátával számos fejlett ország is cserélne, innét már csak egy ugrás a teljes foglalkoztatottság elérése, mely háromszázalékos mutatónál „indul be”. S miután a hazai munkaerőpiac feszes, a munkáltatók kénytelenek emelni a béreket, s ezt az állam is tudja koordinálni.
Mindenekelőtt a minimálbér-emeléssel, a garantált bérminimummal, továbbá a közszféra fizetésének rendezésével. A legutóbbi, júliusi átlagkereset 637 ezer forint volt, és ezzel párhuzamosan a reálkereset is nőtt.