Emberpróbáló tripoli misszió

Tripoliban egyre feszültebb, letargikusabb a lakosság hangulata a NATO erőfölénye miatt. A tömegközlekedés nélküli városban akut üzemanyaghiány van, egyre több a köztörvényes bűncselekmény és fosztogatás. A magyar nagykövetség két diplomatája ilyen közegben végez ember- próbáló munkát: hol bajba jutott újságírókat menekít ki, hol adminisztratív feladatokat lát el, vagy a helyi kormányzat képviselőivel tárgyal, olykor pedig csak lelki támaszt, megerősítést ad a képviseletre betérőknek.

Amerikai dicséret. A négy külföldi újságíró kiszabadításában nyújtott érdemeikért Pierre Vimont EKSZ-főtitkár, illetve Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet köszönte meg a tripoli magyar nagykövetség erőfeszítéseit. A Szapáry György washingtoni magyar nagykövet közvetítésével zajló akcióért szintén elismerését fejezte ki Magyarországnak John Kerry, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, Joe Lieberman, a szenátus belbiztonsági bizottságának elnöke és az egyik kiszabadított amerikai újságíró, James Foley hazájának, New Hampshire államának a szenátora. (MTI)

Nemrég még három-négy napot is sorba kellett állni az üzemanyagért Tripoliban, a napokban azonban egy-két nap várakozás után is benzinhez juthattak a líbiai főváros lakói. Noha alapvető élelmiszerek, ivóvíz egyelőre van, a líbiai kormány szerint pedig a tartalékok még fél évig kitartanak, a feszültség mégis nő. A lakosságot érezhetően nyomasztja a NATO erőfölénye, az észak-atlanti szövetség napközbeni repülőgépes járőrözései, a katonai célpontok elleni esti bombázások. Egyre több köztörvényes bűncselekményről, fosztogatásról hallani, állandósult az éjszakai fegyverropogás. Főleg külföldre menekült családok házait dúlják fel, de a nemzetközi diplomáciában példátlan módon az üresen álló brit, olasz, amerikai, francia, katari vagy ENSZ-nagykövetségeket is hasonló támadások érték az elmúlt időszakban. Pedig a képviseletek védelmét a líbiai kormánynak minden körülmények között meg kellett volna szerveznie. A rendkívüli tekintélyvesztést követően Tripoli ígéretet tett, ha öszszeírják, milyen javak mentek kárba, a kormány megtéríti azokat.
Ilyen körülmények között dolgozik már hosszú hetek óta a magyar nagykövetség két munkatársa, Marton Béla nagykövet és Galli László első beosztott, aki a konzuli ügyeket is intézi. Mint arról Marton Béla tájékoztatott, igen sokrétű munkát végeznek, reggel hét órától gyakorlatilag este 9-ig folyamatos a tempó. A magyar nagykövetség azonban – az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) állandó kirendeltségének hiányában, és mint éppen soros uniós elnök – egyben az EU-t, az EKSZ-t, valamint Horvátországot, Kanadát és a legutóbbi négy külföldi, köztük két amerikai újságíró kiszabadítása kapcsán már az Egyesült Államokat is képviseli. Így gyakorlatilag a nap 24 órájában készek bárkit fogadni, a felmerülő ügyeket megoldani. (Magyarország mellett egyébként Spanyolország ügyvivői, míg Ciprus nagyköveti szinten van még jelen Líbiában – a szerk.)
Mint arról a nagykövet lapunkat tájékoztatta, két hete fegyveresek őrzik a követség épületét. Marton Béla szerint Galli Lászlóval kifejezetten jól együtt tudnak működni, nincs bennük félelem, erről idejük sem volt elgondolkodni. Az okoz néha komoly kihívást, hogy egy-egy nagyobb feladatot hogyan tudnak minél jobban és gyorsabban megoldani. A nagykövetség az EU nevében tárgyal a líbiai kormány tisztségviselőivel is, akik telefonon értesítik őket, amikor megbeszélést akarnak folytatni. Erről – a magyar külügyön keresztül – az EKSZ-t is folyamatosan informálják. A magyar diplomaták követségi autóval és sofőrrel mennek a tripoli külügyminisztériumba, ahol találkoznak a líbiai illetékesekkel. Az igen érzékeny, képlékeny helyzet miatt, ahol egy-egy szónak is komoly jelentősége lehet, a sajtót a budapesti szaktárcával konzultálva tájékoztatják. Marton Béla és Galli László munkáját Catherine Ashton, az unió külügyi főképviselője is többször méltatta.