Uniós nyomás Izraelen

A Gázai övezet határátkelőhelyeinek azonnali, folyamatos és feltétel nélküli megnyitását követelte az izraeli kormánytól Krisztalina Georgjeva nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségért és a válságokra adott reagálásokért felelős uniós biztos kedden késő este, kiemelve az övezet blokádjának drámai és messzemenő következményeit. A bolgár biztos asszony az övezet meglátogatását követően kijelentette, hogy fontosnak tartja a Gázai övezetre vonatkozó mozgással és hozzáféréssel kapcsolatos egyezmény átültetését a gyakorlatba. Elmondta, a blokád megakadályozza az emberek mozgását és az árucikkek importját és exportját, aminek számos negatív következménye van, például az építőanyag szállítása házak és iskolák építésére.
Lapunk megkérdezte Catherine Ashtont arról, miként reagál arra, hogy Izrael 15 olyan palesztint lőtt le, akik a palesztinok 1948-as elűzetése megemlékezése napján jelképesen több országból Izraelben lévő ősi otthonukba kívántak visszatérni. Az EU fődiplomatája elküldte egy nappal korábbi nyilatkozatát, amely szerint az EU sajnálatát fejezi ki az „összecsapás” nyomán bekövetkezett halálesetek és sérülések miatt, majd figyelmeztette a feleket, hogy „mind a tüntetéseknek, mind az azokra adott válaszoknak visszafogottnak és arányosnak” kell lenniük. Megkérdeztük ugyanerről, illetőleg büntetőszankciók bevezetéséről Guy Verhofstadtot, miután az Európai Parlament liberális frakciójának vezére folyamatosan bírálta a magyar kormányt, és lépéseket követel annak „jogsértései” miatt, valamint rendszeresen hívja fel az EU-t nyomásgyakorlásra Kínától Oroszországig számos kormánnyal szemben. Többszöri sürgetésünkre válasz három napja nem érkezett. Korábban a volt belga miniszterelnök szóvivője közölte, Izrael náluk nem szerepel a napirenden.