Ugyanannyi munkát sokkal több ember végzett, mint ma, a feladatok harmadát nem végezték el, és könnyen osztogatták a prémiumokat – többek között ezekre a hibákra mutat rá az Állami Számvevőszék jelentése, amely az oktatási és kulturális terület irányítási rendszerét és működését ellenőrizte 2006 és 2010 között, Hiller István szocialista miniszter irányítása alatt.
Az ÁSZ szerint az irányítás eredményességét rontotta, hogy nem volt ágazati, a miniszteri értekezlet által elfogadott intézményműködtetési és fejlesztési stratégia, továbbá a fejezethez tartozó intézmények sem rendelkeztek középtávú tervvel. A Hiller-tárca nem dolgozott ki olyan érdekeltségi és szankciórendszert, amely biztosította volna a tárca felügyelete alá tartozó intézmények vezetőinek számon kérhetőségét. A kormányhatározatok előírásai gyakran változtak, ellentmondásokat tartalmaztak, végrehajtásuk elhúzódott, részben valósult meg vagy elmaradt. A felelősségi körök több esetben nem voltak egyértelműek. Hiller irányítása alatt az egyes intézmények vezető tisztségviselőinek prémiumfeltételei többnyire csupán a társaság alapítói okiratában foglalt feladatok végrehajtását írták elő, könnyen teljesíthetők voltak, nem kötődtek többletfeladatokhoz, minőségi követelményekhez.
A jelentés szerint a jogutód Nemzeti Erőforrás Minisztériumban az OKM oktatásért felelős létszámának 78 százaléka, a kulturális területen pedig a korábbi létszám 80,6 százaléka látja el a feladatokat, pedig azok száma nem csökkent. Az ÁSZ többek között azt javasolja a Nefmi vezetőjének, Réthelyi Miklósnak, hogy gondoskodjon az oktatási és a kulturális ágazat középtávú stratégiájának kidolgozásáról.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter szagmintát vesz
