Földi László: A politika cirkuszt akart, nem a múlt valódi feltárását

A hiba nem abban van, hogy mit hoznak nyilvánosságra, hanem az, hogy nyilvánosságra hoznak bármit is – jelentette ki a Hír TV Péntek 18 című műsorában Földi László. Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója szerint az ügynökakták körüli botrány nem az igazság feltárását szolgálja, hanem tovább növelheti a társadalmi megosztottságot. A szakértő a beszervezési nyilvántartások korlátaira, a névazonosságok veszélyére és a titkosszolgálati információk védelmének fontosságára is felhívta a figyelmet.

Földi László szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatala súlyos társadalmi és nemzetbiztonsági következményekkel járhat. Forrás: Képernyőfotó/Youtube

 Egy ilyen tévedés akár az érintett egész életét és családi kapcsolatait is befolyásolhatja.

Öt mágnesszalag, több tízezer karton – de hol van a teljes történet?

A beszélgetésben szóba került a nyilvánosságra hozott adatbázis terjedelme és az iratanyag hiányossága is. A műsorvezetők a levéltári tájékoztatás alapján arról beszéltek, hogy a becslések szerint mintegy 160 ezer ember kapcsolódhatott az állambiztonsági hálózathoz, miközben a nyilvánosságra hozott anyagban körülbelül 60 ezer hatos karton szerepel és öt mágnesszalag maradt fenn. 

Földi László azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt feltárása nem szűkíthető le a hálózati személyek kartonjaira. A pártállami rendszer működtetésében ugyanis olyan tisztségviselők, vezetők és intézményi szereplők is részt vehettek, akik nem feltétlenül szerepeltek a beszervezési nyilvántartásokban.

A szakértő meghökkentő becslást közölt: szerinte a rendszer működtetésében részt vevők köre akár több millió emberre is kiterjedhetett. Ezt azzal magyarázta, hogy a diktatúra fenntartása nem kizárólag az ügynökhálózaton múlt, hanem a pártállami intézményrendszer egészén. 

Ide sorolhatók a Kádár-rendszer gyárigazgatói, a vállalatok személyzeti vezetői, a párttitkárok, de akár a házmesterek is, mert a felsorolt pozíciót betöltő személyeknek kötelességük volt informálni a belső elhárítást, a kommunista államrendőrséget.

Nemzetbiztonsági szempontok

A szakértő szerint az akták nyilvánosságra hozatala nem csupán történelmi igazságtétel kérdése, hanem a jelenlegi nemzetbiztonságot is érintheti. Úgy véli, a titkosszolgálatok működésének alapfeltétele, hogy képesek legyenek megőrizni a rájuk bízott információkat és a kapcsolatrendszereik titkait. 

A volt hírszerző arra figyelmeztetett, hogy ha egy szolgálat nem tudja garantálni a titoktartást, az a nemzetközi együttműködésekre is hatással lehet.

Más országok szolgálatai ugyanis mérlegelhetik, mennyire bízhatnak meg egy olyan partnerben, amelynek információi politikai döntés következtében nyilvánosságra kerülhetnek.

A szakértő szerint a múlt dokumentumainak kezelésekor ezért a történelmi érdeklődés mellett a jelenlegi nemzetbiztonsági szempontokat is figyelembe kell venni.

A kormány a végső felelős

A műsorban szóba került az adatbázisban megjelent téves besorolások ügye és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetői felelőssége. Földi egyértelműen úgy fogalmazott: az intézmény vezetőjének le kell mondania, ha ilyen érzékeny adatok ellenőrzése nélkül kerültek nyilvánosságra. 

A politikai felelősség kérdéséről azt mondta: egy ilyen horderejű intézkedés nem egyetlen ember döntése, hanem kormányzati mérlegelés eredménye lehetett.

A két csinos műsorvezető, Déri Stefi és Futó Boglárka az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának következményeiről beszélgetett a Péntek 18 újabb vendégével. Forrás: YouTube

Földi László mindezen kívül beszélt az egykori beszervezések módszereiről, a hivatásos állambiztonsági tisztek és a hálózati személyek közötti választóvonalról is. A szakértő szerint a besúgóhálózat tagjainak csak egy része okozott tényleges kárt másoknak. - Egy töredéke volt az, aki valóban olyat tett, ami egy másik ember számára negatív következményekkel járt. Sokan egyszerűen csak beszéltek valamiről, mert kérdezték őket, vagy valamilyen nyomás hatására működtek együtt.

A titkosszolgálat eszköze a mindenkori politikának

A beszélgetésben Földi a diktatúrák és a demokráciák titkosszolgálati működését is összehasonlította. Szerinte a módszerek és az alapvető működési elvek sok tekintetben hasonlóak, a döntő különbség abban rejlik, hogy a politikai vezetés milyen célokra használja fel ezeket az eszközöket, vagyis „mindig a politikusok döntenek, hogy mit tesznek, vagy mit nem tesznek”.

A szakértő egyértelművé tette, hogy a titkosszolgálat egy eszköz a mindenkori politika számára: a szolgálatok végrehajtják a feladataikat, de a stratégiai irányt a politikai döntéshozók határozzák meg.