Lapunk információi szerint a kabinetnek az uniós forrásokból megvalósuló beruházások előfinanszírozása okozhat komoly fejtörést. Az uniós támogatások ugyanis sok esetben csak a projektek előrehaladását követően érkeznek meg, miközben a beruházások elindításához már korábban biztosítani kell a szükséges pénzügyi fedezetet.
A Magyar Nemzet értesülései szerint ezért külső finanszírozási forrás bevonása is felmerült, és a lehetséges egyeztetések között nemzetközi pénzügyi intézmények, köztük az IMF is szóba kerülhetett.
Október 9-én arról is beszámoltunk, hogy a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium nem adott érdemi választ a hitelfelvétellel és az IMF-fel folytatott esetleges egyeztetésekkel kapcsolatos kérdéseinkre. A tárca később ugyanakkor cáfolta, hogy az erdőbényei kormányülésen állami hitelfelvételről tárgyaltak volna, illetve hogy Kármán András ilyen ügyben egyeztetett volna a Nemzetközi Valutaalappal.
A finanszírozási igény nagyságát jelzi, hogy az Államadósság Kezelő Központ a 2026-os nettó kibocsátási tervét az eredeti 5445 milliárd forintról 8717 milliárd forintra emelte. A több mint 3000 milliárd forintos növekedés hátterében részben az uniós forrásokból megvalósuló beruházások előfinanszírozási igénye is állhat.
Egyre több a kérdés a külső finanszírozás körül
A mostani fejlemények alapján úgy tűnik, hogy a kormány az Európai Beruházási Bankkal is komoly finanszírozási együttműködést alakítana ki. Ez önmagában nem rendkívüli, hiszen az EIB kifejezetten hosszú távú fejlesztések finanszírozására szakosodott uniós pénzintézet, és korábban is részt vett magyarországi infrastrukturális beruházások támogatásában.
A kérdés sokkal inkább az, hogy a bejelentett fejlesztésekhez mekkora hitelállományra lesz szükség, milyen feltételekkel jutna hozzá Magyarország a forrásokhoz, és mindez milyen hatással lesz az államadósságra.
