Czili Gyula jó elvtársnak számíthatott a szocialista világban, ellenkező esetben aligha kapja 1989-ben azt a pártutasítást, hogy szervezze meg Nagy Imre és mártírtársai újratemetésére a per áldozatainak jogi rehabilitációját. Hősünk, aki ekkor a Legfelsőbb Bíróság illetékes büntetőkollégiumának elnökhelyettesi székében ült, kiváló referenciákkal rendelkezett. Ő volt az „Egy igazi KISZ-tag” aláírású levelek szerzője, aki börtönbe juttatta egyetemi hallgatótársait. Komáromi Kornéliának és barátainak az volt a bűnük, hogy röpcédulákat készítettek, és demagóg KISZ-plakátokat semmisítettek meg azokban az években, amikor tombolt a kádári diktatúra, szakmányban születtek a halálos ítéletek. A buzgó Czili révén Komáromi Kornélia két és fél évet kapott a szocialista törvényesség jegyében, majd miután fellebbezett, jogerősen hatot. Két hallgatótársa szintén börtönbe került.
Annak oka, hogy ezt a történetet felidézzük, talán „csak” annyi: el ne feledjük itt a nagy rettegésben, milyen alapról indulhattak fényes karrierek egy fénytelen, sötét korban, s nyúlhattak át akár a mába is. És hogyan törhettek ketté ígéretesnek induló életpályák (Komáromi Kornélia évfolyamelső volt az egyetemen). A három elítélt lányt szabadulásuk után, még 1985-ben is megfigyelték – a fehérnemű-ruha varrónő Kornélia éppen ekkor halt meg. Az „igazi KISZ-tag” többre vitte…
origo.hu
Ekkora pofont még nem kapott Magyar Péter, ez bizony a Holdról is látszik
