Tízmilliók kellenek a külföldiekhez

A még nem befutott fogorvosok jobban járnának, ha a fogászati turizmus külföldi reklámjára fordítható egymilliárd forintból inkább fogorvosi székeket, röntgengépet vennének – véli a szakemberek egy része. Ennek oka, hogy hiába erősítjük a páciensek csalogatását, jól felszerelt rendelő nélkül kevesebb az esély az új megrendelések elnyerésére. Más fogászok viszont kimondottan örülnek annak, hogy a kormányzati lépés letöri majd az irreálisan magas közvetítői jutalékokat.

Szabó Emese
2011. 06. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.


Becslések szerint az európai fogászati turizmus közel 40 százaléka hazánkba irányul. A kezelések java részét az ország jól behatárolható területein végzik. A külföldi páciensek több mint felét Budapest vonzza, a többi vendég nagyrészt a Nyugat-Európából kocsival is könnyen elérhető területekre érkezik. Ezalatt főként Sopron, Szombathely, Mosonmagyaróvár, Győr, Bük és Hévíz értendő. Kisebb mértékben a betegek ellátásába bekapcsolódik többek közt Szeged, Hódmezővásárhely, Debrecen, Gyula, Szekszárd és Pécs is. Arra nemigen van esély, hogy a „fogturisták” hasznot hozzanak a határtól távolabb lévő, kisebb vagy a termálturizmusban nem érintett településeknek.
A kormány az egészségturizmust – ezen belül a fogászati célú idegenforgalmat – a magyar gazdaság kitörési lehetőségei közé sorolja. E céllal ítélt meg a kabinet egymilliárd forintot a hazai fogászatok számára. Az Orbán Viktor miniszterelnök által minap bejelentett és a Magyar Fogászati Turizmus Programiroda által megvalósítandó program elsősorban központosított reklámot jelent majd a hazai lehetőségekről a lehetséges külföldi páciensek számára. S bár a hírek szerint igen hamar száz fölé emelkedett a közös marketingre jelentkező fogászatok száma, a szakemberek egy része kételkedik a reklám hasznában. Érvelésük szerint azért, mert akinek jól megy, már maga is megoldotta a külföldi kapcsolatok kiépítését. Annak pedig, aki „benevezne” a fogászati turizmusba, elsősorban szebb és jobban felszerelt rendelőre volna ehhez szüksége, és jelentősebb tőkére.
A külföldi betegek fogadására alkalmas rendelő kialakítása ugyanis a szakmabeliek szerint komoly anyagi terhet jelent. Egy fogorvosi széket ugyan már 2-3 millió forintért is be lehet szerezni, de bőven rá lehet költeni tíz- millió forint fölötti összeget is. Ez pedig még csak a kezdet, hiszen egy panoráma-röntgengép ára tízmillió forint körül van, egy dentál-CT pedig 35-50 millió forintért szerezhető be – és akkor még nem beszéltünk a rendelő számítógépes hátteréről, a fogorvosok és az asszisztensek folyamatos képzéséről. Ráadásul a fogászati turizmus motorja az implantátumok beültetése, ehhez pedig a megfelelő nemzetközi diploma megszerzése is 3-4 millió forintba kerül. – A magyar fogorvosok árelőnye a beültetések terén a legnagyobb, mivel abból az összegből, amibe Angliában egy implantátum kerül, Magyarországon hármat kaphat a páciens. Emiatt van az, hogy a becslések szerint ez adja a külföldiek összes kezelésének 90 százalékát – mondta lapunknak Szűcs László, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Azt, hogy a hozzánk látogató fogturisták elsősorban komplett kezeléseket vesznek igénybe, más fogorvosok is megerősítették. – A mi vendégkörünk 30 százaléka külföldi, többségük pedig Ausztriából, valamint Svájcból érkezik, és főleg nagy fogpótlásokat, implantátumokat kér – mondta például Solymosi Péter, a győri Solydent fogorvosi rendelő főorvosa, majd hozzátette, hogy betegeik rendelőjüket általában „szájhagyomány” útján keresik fel, és míg Ausztriából tipikusan közvetítő nélkül érkeznek, addig Svájcból egy utazási irodán keresztül jutnak el hozzájuk.
Minden fogászati rendelő más célcsoportra specializálódott. Míg például Győrbe és Sopronba inkább osztrák, német és svájci betegek érkeznek, addig Hévízre rengeteg orosz és ukrán látogat el. Ők tipikusan az orosz középosztályhoz tartoznak, ugyanis míg milliárdosaikat a náluk nagyon jól felszerelt rendelők látják el, addig az ottani középosztálynak a kezelések túl drágák, az állami ellátás színvonala viszont már alulmúlja igényeiket. Az orosz vendégek nemcsak Hévízen, hanem a fővárosi rendelőkben is megjelentek.
– A volt Szovjetunió szinte valamennyi utódállamából érkeznek hozzánk Budapestre – hangsúlyozza Uzsoki Kálmán, a Premium Dental fogorvosi rendelő főorvosa, akinek rendelője kifejezetten külföldi betegek ellátásával foglalkozik. – Cégünk Sopronban már több mint tíz éve egészségturisztikával foglalkozik, mára pedig forgalmunk 80 százaléka innen származik. Első betegeink Franciaországból érkeztek, és azt tapasztaljuk, hogy ők a mai napig nagyon nyitottak felénk.
Uzsoki doktor azt is kiemelte, hogy bár cégük együttműködik közvetítőkkel, ám annak különösen örülnek, hogy a kormány egymilliárdjából létrejön egy olyan szervezőcég, amely reális áron végzi ezt a munkát. – A mostani közvetítői jutalékok 10–30 százalék. Ráadásul nekünk a jutalék összegén kívül a 25 százalékos áfát is meg kell fizetnünk. A valóság tehát az, hogy a közvetítőcégek a fogorvosok bevételének akár közel 40 százalékát kiadássá teszik, ami irreálisan sok.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.