Huszonhárommillió forint – egyenként átlagosan ennyivel próbálták megrövidíteni az államkasszát azok az idén lebuktatott csalók, akik a személyi jövedelemadó szabályait igyekeztek kijátszani. Kérdésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közölte, hogy az idei esztendő első hat hónapjában ötvenkilenc személyt jelentettek fel szja-csalás miatt, az érintettek nem kevesebb, mint 1,4 milliárd forintra igyekeztek törvénysértő módon szert tenni. Az elkövetők két módszert alkalmaztak: némelyikük jóval több szja-kedvezményt vett igénybe a lehetségesnél, míg mások jogellenesen igényeltek vissza hatalmas összegeket az állítólagosan befizetett adójukból.
*
A feljelentéssel végződő esetek mellett a hivatal – az adóbevallások vizsgálatakor – ezrével bukkant olyan polgárokra, akik kisebb-nagyobb mértékben megsértették a személyi jövedelemadózás szabályait.
A NAV idén – a korábbiakhoz képest – jóval nagyobb arányban ellenőrizte azokat a személyeket, akik pénzt igényeltek vissza a közkasszától. Kérdésünkre a hivatal tudatta, hogy a mostani esztendőben 1,7 millió magánszemély jelezte adóbevallásában, hogy tavaly a kelleténél nagyobb összegű adót fizetett be, s a többletet visszaigényli. A szóban forgó állampolgárok összesen 86 milliárd forintot kértek és kaptak vissza. Az adóhivatal a visszaigénylők közül 23 ezer polgárt ellenőrzött, s nagyjából harmaduknál szabálytalanságot tárt fel: az érintettek úgy kérték vissza a befizetett adójuk egy részét, hogy erre a törvény számukra nem adott volna lehetőséget. A hivatal a jogellenes kéréseknek nem tett eleget, így 654 millió forint kártól óvta meg az államkasszát. A szabálytalankodók egy részéről kiderült az is: úgy próbáltak pénzt visszaigényelni az adóhivataltól, hogy nem is fizették be maradéktalanul a közterheket. Ezeknél a személyeknél a hatóság összesen 187 millió forintos hiányt állapított meg.
Arról is érdeklődtünk, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal idén hány esetben fizette ki késve a jogszerűen járó szja-visszatérítést. Az eddigi adatok szerint a hatóság mindössze 1400 esetben csúszott ki a harmincnapos határidőből, amiért az érintetteknek összesen 750 ezer forint késedelmi kamatot utalt át. Az adóhivatal mostani késlekedése különösen a 2009-es visszatérítési botrányhoz képest nevezhető csekélynek: két évvel ezelőtt 139 ezer ember kapta meg késve az őt megillető adó-visszatérítést, amiért a hivatalnak – közpénzből – 82 millió forintot kellett kifizetnie a pénzükre sokáig váró polgároknak.
Fekete konténervarroda. Ismét illegális gyárra bukkant a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A hatóság emberei ezúttal egy jól felszerelt ruhahamisító üzemre csaptak le a budapesti Ganz-gyártelepen. A kőbányai területen az adóhivatal munkatársai két lelakatolt konténert nyitottak fel. Az egyikben 1500 ruhadarab lapult, a bálákról a pénzügyőrök minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a bennük lévő ruhák hamisak. Az illegálisan előállított ruhanemű összesen 10,2 millió forintot ér. A másik konténerből előkerültek a hamisításhoz szükséges kellékek is: digitális varrógép, címkézőkészülék, 19 védett márkajelzés szitanyomó sablonja, továbbá ruhacímkék. A fellelt eszközöket és termékeket a NAV lefoglalta.
A hatóság feltételezése szerint a hamisítványokat helyben, tehát a konténerben állították elő az elkövetők. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevetési főigazgatóságának járőrei áru hamis megjelölésének és iparjogvédelmi jogok megsértésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen büntetőeljárást indítottak. Az utóbbi időben nem ez volt az egyetlen olyan hamis termékeket előállító gyár, amelyre lakatot tettek a hatóság munkatársai. Nemrégiben a NAV például Győr-Moson-Sopron megyében zárt be mosószer illegális előállítására alkalmas egységet és raktárat.
origo.hu
Orbán Balázs: A hét vicce: Magyar Péter tüntetést szervez a közmédia elé
