Módosítások

Nem azért, de mégiscsak. A következőket írtuk az Ökoterroirban, 2011. április 6-án, a Növénytan című jegyzetben: Egy másik kedves társaság, a Monsanto elérte az amerikai kormánynál, hogy gyakoroljon nyomást Irakra, hogy az iraki gazdák ne őrizhessék meg vetőmagjaikat, és tőlük vásároljanak. A Codex Alimentarius elnevezésű bizottságot, amely támogatja a genetikailag módosított vetőmagok elterjedését, viszont még 1994-ben megrángatták az amerikai civilek, így figyelmük Európa felé fordult. Európa azonban ebben az ügyben még kitart, Magyarországgal együtt. 2011. július 9-én a Magyar Nemzet vezető írása így indult a címlapon: Felbecsülhetetlen kárt okozhattak hazánknak azok a multinacionális cégek, amelyek génmódosított (GMO) maggal szennyezett vetőmagot adtak el a gyanútlan hazai gazdálkodóknak, akik azt el is vetették. Ezért az ügyben akár a titkosszolgálatok igénybevételével is ki kell deríteni, hogy mindez véletlenül vagy szántszándékkal történt-e – mondta Font Sándor az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Helyes. De aztán nem titkosítgatni megint nyolcvan évre, mert abból is elég volt. Nyilvánosság, kaloda a főtéren, oszt’ szervusztok, viszlát. Font Sándor nem tűnik paranoiásnak, és nyilván tudja, mit beszél. Ha a történtek mögött stratégiai megfontolások húzódnak meg, akkor ez bizony durva agresszió Magyarország ellen. Az említett multinacionális cégek egyike a Pioneer, a másik a Monsanto. A Monsanto honlapja szerint az éppen száztíz éves múltra visszatekintő amerikai anyacéggel a hatvanas években mindössze annyi történt, hogy forgalomba hozott két gyomirtó szert, a Ramrodot és a Lassót. Akkor most árnyaljuk kicsit a képet! A Monsanto a vietnami háborúban szedte meg magát igazán, amikor eladta az Agent Orange elnevezésű permetszert az amerikai hadseregnek, amivel aztán 4,8 millió (!) vietnami ember mellett véletlenül amerikai katonákat is bepermeteztek. (A cucctól lehullik a fák levele, aztán mindjárt jobban látszik az ellenség – H. Z.) Máig közel egymillió ember halálát vagy torzan születését tulajdonítják ennek a dioxinnal szennyezett defoliánsnak, vietnamiakét és amerikaiakét.
Jó, tömeggyilkosságban való részvétellel nem dicsekszik az ember, de nézzük, mi az, amire büszkék. A Roundup nevű totális gyomirtóra például, ami szinte minden nem emlős szervezetet elpusztít. Aztán jött az újabb kitűnő ötlet, mi lenne, ha a termesztett növény ellenálló lenne a Roundupra, így bármikor lehetne használni a gyomirtót, jó bőven adagolva, nemcsak a gyomokra, de a kultúrára is. A rezisztens gént úgy találták meg, hogy a gyár szennyvíztelepében felleltek olyan baktériumtörzseket, amelyek túlélték a szennyezést. A Roundup ready szója ezen baktériumok felhasználásával készült. Tovább is van, innen folytatjuk.