Napi sajtószemle

Financial Times
Kedvező kicsengésű értékelést írt a londoni gazdasági napilap a magyarországi államháztartási konszolidáció adósságpiaci fogadtatásáról. Az újság internetes kiadásának felzárkózó piaci blogrovatában Kester Eddy tudósító kiemelte, a magyar adósságpiac figyelemre méltó hat hónapon van túl: a külföldi befektetők, észlelve a kormány elkötelezettségét a kiadáscsökkentés és az adósság megfékezése mellett, öntötték a pénzt a helyi kötvényekbe, amelyekből most már rekordmennyiséget, 3600 milliárd forintnyit tartanak, ami a teljes állománynak több mint a harmada. A lap idézi Horváth Istvánt, az UniCredit Bank budapesti makroelemzőjét, aki mindezt „kiemelkedő teljesítménynek” nevezi. Az írás szerint most már tényleges megbékélésről lehet beszélni Orbán Viktor
miniszterelnök és a piac között. A szerző azonban felteszi a kérdést: ez tartós maradhat-e? Jóllehet a kormány eltökéltsége a jelek szerint nem ingott meg, a lezajlott tiltakozások azonban aggodalmakat vetnek fel, hogy a terveket esetleg „felvizezik” – áll az írásban. A befektetők mindazonáltal egyelőre bíznak abban: a kormány jórészt teljesíti ígéreteit.


The Washington Times
A Demokratikus Átalakulásért Intézet és a Tom Lantos Intézet elítélt egy vezető egyiptomi politikust, aki a konzervatív amerikai lapnak nyilatkozva tagadta a holokauszt megtörténtét. Ahmed Ezz el-Arab azt is állította az újságnak Budapesten adott interjúban, hogy a 2001. szeptember 11-i terrormerényleteket az Egyesült Államokban eszelték ki. Az egyiptomi politikus a két magyar intézet által szervezett júniusi budapesti értekezleten tette kijelentéseit.


Süddeutsche Zeitung
A magyar közmédiában zajló elbocsátásokról közölt elemzést tegnap a liberális német napilap. Michael Frank tudósító szerint az elbocsátás első körében érintett szerkesztők, szerzők és műsorvezetők között feddhetetlen, különböző díjakkal rendelkező újságírók vannak. A szerző szerint beigazolódnak azok a jövendölések, amelyek szerint Orbán Viktor és a magyar jobboldali nemzeti többség az uniós elnökség befejezése után ténylegesen hozzákezd ahhoz, hogy a köztársaságot a Fidesz igényei alapján alakítsa át.


El Mundo
Egy júniusi felmérés szerint az izraeliek 81 százaléka szeretné, hogy országuk az Európai Unió tagja legyen, ez 12 százalékos növekedés 2009-hez képest – idézi a spanyol napilap a Ben Gurion Egyetem tanulmányát. A polgárok 68 százaléka szeretné a NATO-ba való felvételt, 43 százaléka az EU-val való kapcsolatok elmélyítését. Az eredmények azt mutatják, hogy az izraeli társadalom az EU-ban fontos partnert lát, több együttműködést és nem elszigetelést szeretne elérni – jelentette ki Saron Pardo, a felmérést végző intézet igazgatója.