Természeti környezetbe természettel kapcsolatos művek illenek, gondoljuk joggal, s hogy ez mennyire működik, arra számtalan példát lehetne hozni. Egyike volt ezeknek a hétfő este is, amikor a Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet elnyert Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar a hőségriadó utáni estén megszólaltatta a Pastorale szimfóniát, és a zenei fokozás közben a darabba komponált vihar kitörése előtt úgy felerősödött a szél a városligeti Vajdahunyadvárban, hogy úgy tűnt, a valóságban is viharosra vált az időjárás. Villámlás ugyan nem volt, így maradt a hangfestő beethoveni mennydörgés, illetve a madárcsicsergés, amelybe a környékbeli fészeklakók is beszálltak.
Nemcsak a Pastorale szimfóniába, hanem Szabadi Vilmos hegedűjátékába is, aki a D-dúr hegedűverseny első tételének E-húros utolsó hangjainál fakasztotta dalra a kismadarakat: úgy tűnt, mintha spontán válaszolgatna egymásnak a hegedű és a csiripelés, a beethoveni motívum és a természet szülte madárének. Ezek azok az életre szóló pillanatok, amelyekért érdemes szabadtéri hangversenyre járni, és amiért érdemes azon fellépni. Szabadi Vilmos éneklő hegedűhangja természetesen csalta ki a választ a kisrigókból, és ez a fajta élő előadás, szinte daloló és magával ragadó hangképzés volt előadása legnagyobb érdeme. A hegedűverseny szárnyalását aztán kevésbé követte a Bach g-moll szólószonáta első tétele, a kötelező ráadás, amelyben több volt már a póz, mint az az őszinte átélés, ami a beethoveni dallamokat hajtotta.
A Prometheus-nyitány nem volt túl erős indítás, de annál jobban bizonyított a zenekar a második részben, a Pastorale szimfóniában. Rengeteg apró részletet, utalást tartalmaz a mű, és bár látszólag nem a legnehezebb Beethoven-szimfónia, embert próbáló feladat valósághűen megjeleníteni a természeti képsorokat, a patakcsobogást, a ritmust rontó falusi zenészeket, a pásztoréneket, a vihar tombolását, az ember félelmét, majd a feloldást úgy, hogy közben a ló túloldalára se essen az előadó, és ne váljon gicscsessé, közhelyessé az amúgy valóban gyönyörű melódiákat felsorakoztató öt tétel. Záborszky Kálmán következetesen végigvitt koncepciójának köszönhetően ízlésesen, humorosan mesélték el a zenészek az örök zenetörténeti témát – ahogy a bemutatón jelölték – a „vidéki élet emlékeit”.
(Vajdahunyadvári nyári zenei fesztivál, nyitókoncert, Károlyi-udvar, július 11.)
origo.hu
Magyar Péter saját híveit is csúnyán átverte
