Többet eszünk a szükségesnél és zsírosan

Az egy főre jutó elfogyasztott energiamennyiség huszonegy százalékkal, a fehérjemennyiség húsz százalékkal, míg a zsír csaknem hetven százalékkal haladja meg az ajánlott mennyiséget. Kevesebb húst veszünk; a marhahús fogyasztása zuhant, de baromfiból is kevesebbet eszünk.

Valamelyest csökkent a magyarok tápanyagfogyasztása az elmúlt évekhez képest, ám még mindig jóval több kalóriát fogyasztunk el a szükségesnél, a zsírfogyasztásunk pedig kiugróan magas – ez derül ki a KSH-nak a hazai élelmiszer-fogyasztás elmúlt három évtizedbeli alakulását vizsgáló, nemrég közzétett elemzéséből. Az egy főre jutó hazai húsfogyasztás éves viszonylatban nem változott (62 kg/fő), de az előző öt év átlagánál 2,1 százalékkal, a 30 évvel ezelőttinél pedig közel 15 százalékkal alacsonyabb volt. Nem túl jó hír ugyanakkor, hogy az egészségesebbnek számító baromfihús fogyasztása (28 kg/fő) egy főre vetítve egy kilóval csökkent, a sertéshúsfogyasztás (27 kg/fő) pedig ugyanilyen mértékben nőtt. A magyarok által elfogyasztott sertéshús aránya az összes húshoz viszonyítva még mindig nagyon magas, 44 százalékos. Marhahúsból évről évre kevesebbet eszünk: míg harminc éve átlagosan 9,6 kilogramm marhát fogyasztott el egy ember, mára ez a mennyiség majdnem a negyedére, 2,8 kilóra zsugorodott.
A korszerű táplálkozáshoz nélkülözhetetlen halfogyasztás Magyarországon továbbra is nagyon alacsony, sőt az egy főre jutó mennyiség 2009-ben az előző évi 3,8 kg-ról 3,7 kg-ra mérséklődött.
Az adatok szerint a magyar lakosság még mindig nagyon sok zsírt eszik. Az egy főre jutó, egy év alatt elfogyasztott zsír mennyisége 37 kilogrammot tesz ki, ami ugyan az előző évi adathoz képest nem változott számottevően, ám a 30 évvel ezelőtti fogyasztáshoz képest 20 százalékkal nőtt. A KSH ugyanakkor megjegyzi: a növényi olajok és zsírok fogyasztása 1990 és 2009 között majdnem megduplázódott, miközben az állati zsíroké 44 százalékkal visszaesett.
Az összes élelmiszer 30 százalékát kitevő zöldség- és gyümölcsfogyasztás az utóbbi öt évben a termelés függvényében nagyon ingadozott. A zöldségfélék fogyasztása (117 kg/fő) fejenként 3,3 kg-mal mérséklődött, a gyümölcsöké 3,7 kg-mal nőtt (92 kg/fő) egy év alatt. Ezen belül tovább bővült a hazánkban is termeszthető gyümölcsök aránya, és visszaszorult a déligyümölcsöké.
A szeszesital-fogyasztás alakulása az első pillantásra kedvezőnek tűnik, mivel annak abszolút menynyisége csökkent, ám gondot jelent, hogy egyre nagyobb teret hódítanak az égetett szeszek, miközben a hazai borfogyasztás folyamatosan csökken.