Megkönnyítenék hat uniós tagország, köztük Magyarország számára is a pályázati pénzek lehívását – ismertette az Európai Bizottság javaslatát Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos tegnap. Az elképzelés kidolgozóinak célja az, hogy lehetővé tegyék a növekedésösztönző és munkahelyteremtő programok mihamarabbi beindítását. A gyorsított kifizetést a válság által leginkább sújtott, korábban az EU segítségére szorult gazdaságok vehetnék igénybe, Magyarország mellett Románia, Lettország, Írország, Portugália és Görögország.
A tegnap felvetett megoldás lényege az, hogy az uniós pénzből fedezett projektek esetében az eddigi 85 százalék helyett 95 százalékot fizetnének európai közösségi forrásokból. Vagyis a tagállami költségvetésből már csak a kiadások 5 százalékát kellene fedezni a jövőben, miközben a nemzeti büdzséket 15 százalék terheli. A bizottsági javaslat akkor válik valóra, ha arra az Európai Parlament és az Európai Tanács is áldását adja. Szakmai vélemények szerint – mivel a megoldás nem jelent pluszkiadást az uniós kasszának, mindössze azt hivatott elősegíteni, hogy a tagállamok rendelkezésére álló forrásokat minél nagyobb arányban lehívják – számítani lehet arra, hogy a felvetés nem vérzik el a törvényhozásban. Johannes Hahn az MTI összeállítása szerint arra is kitért, hogy a hat kedvezményezett országnak összesen 2,8 milliárd euróval kellene kevesebbet költenie uniós társfinanszírozásra, ebből Magyarországot maximum 308 millió euró érintené, miközben a legnagyobb kedvezményben Görögország, Románia és Portugália részesülne.
Ez komoly segítséget jelentene a magyar költségvetésnek, átszámítva 81 milliárd forinttal kevesebb kiadásról lenne szó a 2013-ig terjedő költségvetési időszakban – így kommentálta a javaslatot a Magyar Nemzetnek Török Zoltán. A Raiffeisen elemzője szerint ez ingyenpénz, mindenképpen élni kell vele, főképp annak fényében, hogy a százszázalékos lehívási arányra nem volt még példa, s várhatóan Magyarország is kénytelen lesz bent hagyni forrásokat.
A lapunk által megkeresett Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a 81 milliárd forintnál lényegesen nagyobb, akár 500 milliárd forintos megtakarítást is jelenthet, ha a jövőben 15 helyett valóban csak 5 százalékkal kellene kiegészíteni a költségvetésből az uniós finanszírozást. Mint mondta, cégük tegnap levélben kért tájékoztatást a bizottságtól, miként számolták ki az általuk említett összeget, s az a válasz érkezett, hogy az csak egy becslés. – Ha valóban 500 milliárdról van szó, az tényleg felérne a José Manuel Barroso bizottsági elnök által emlegetett új Marshall-tervvel – jegyezte meg.
A jelenlegi becslések szerint a Magyarország által 2007–2013-ra elérhető uniós források tíz százaléka ragadna Brüsszelben, vagyis 90 százalékot fizetnének ki a ciklus végére. A tegnap vázolt elképzelés javíthat ezen az arányon – mutatott rá a lépés fontosságára Essősy Zsombor. Mint mondta, eddig az Új Széchenyi-terv 8000 milliárd forintjából 1850-et fizettek ki, ami 23 százalékos teljesítést jelent. Az uniós költségvetési időszak 2013-ban jár le, ezt követően már nem lehet igényeket benyújtani, az odaítélt pályázati pénzek kifizetésére azonban négy és fél évünk van még, vagyis enynyi idő alatt 6000 milliárdnyi pénzt kellene kifizetni a pályázatok révén. Itt érdemes megjegyezni, hogy – bár az összehasonlításokat legtöbbször a már kifizetett pénzek alapján végzik – eddig 5000 milliárd forint támogatást ítéltek oda, amelynek csak egy részét fizették ki.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Magyar Péter bevallotta, hogy létezik a szivárványkoalíció
