Több szegedi diák és oktató szerint a város egyetemének hallgatói önkormányzata az utóbbi időben visszaélt egyetemi és gazdasági befolyásával. Legalábbis erről számolt be a közelmúltban a Hír Televízió Célpont című műsora. A kritikát megfogalmazók úgy látják: a hallgatói önkormányzat (HÖK) vezetését az érdekképviselet helyett a gazdasági előnyök megszerzése motiválja. Pedig nem kevés pénzről van szó, hiszen a diákvezetők milliárdok sorsának alakulásába szólhatnak bele. A riportban példaként hozták fel az egyetemi klubok üzemeltetési jogának odaítélését, az ösztöndíjak elosztásának ügyét. Az egyetem volt bölcsészkari dékánja úgy fogalmazott: csak a felsőoktatási törvény módosításával lehetne visszaállítani a demokratikus állapotokat a szegedi egyetemen.
A harmincezer hallgatóval rendelkező, évi ötvenmilliárd forintból gazdálkodó Pécsi Tudományegyetem (PTE) háza táján eddig nem volt jellemző, hogy a hallgatói önkormányzatok visszaéltek volna hatalmukkal, vagy döntési kompetenciájukat kihasználva sarokba szorították volna a karokat – tudta meg lapunk. A diákok, de volt hallgatói önkormányzati tagok nem is számítanak hasonló gondokra. Bár a 33 százalékos szenátusi képviselet révén az egyetemi hallgatói önkormányzat (EHÖK) itt is komoly, sok egyetemi vezető szerint túlzott és káros befolyással rendelkezik. Árnyalja a képet, hogy sem az egyes karok önkormányzatai, sem az EHÖK nem diszponál olyan hatalmas pénzek felett, mint Szegeden. Mint az egyik, neve elhallgatását kérő korábbi HÖK-tag elmondta, kisebb horderejű ügyekről, nyomásgyakorlásokról tud csak; milliós sikkasztásokról nem. (Bár ez Szegeden is csak gyanúként vetődött fel.) Informátorunk elismerte ugyanakkor, „sok HÖK-elnök akár több mint egy fél évtizeden át dolgozhat a mai átlagkereseteket meghaladó, ráadásul adómentes jövedelemért cserébe”. A hallgatók szerint ezzel sokan vissza is élnek.
Az egyetem vezetése eddig nem került komolyabb összetűzésbe a HÖK-ösökkel. Mint azt Bódis József tavaly megválasztott rektor lapunknak elmondta, a vezetőségváltást követő időszakban minden fontos kérdésben az előző és a jelenlegi EHÖK-vezetéssel is a konszenzus volt a jellemző. – A hallgatói önkormányzat havi bontásban részletes gazdálkodási tervet ad le a gazdasági főigazgatónak, s annak megvalósulását ellenőrzik. Sőt, az egyetem vezetése és a HÖK összehangolja a költségvetését, így a kollégiumok rekonstrukciójához, így közvetve a hallgatók kulturált környezetben való elhelyezéséhez jelentős mértékben hozzájárul a hallgatói önkormányzat.
Bódis József lapunk azt firtató kérdésére, hogy mekkora összeg felett diszponál a HÖK, elmondta: a képzési, tudományos, fenntartói normatíva 1,5 százaléka; a lakhatási támogatás; a kulturális és sporttevékenység finanszírozására kapott normatíva (tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 20 százaléka) illeti meg az önkormányzatot, emellett a hallgatói normatíva összegének 1 százaléka, a kollégiumi térítési díjból származó bevételek 4,75 százaléka; a hallgatók által befizetett különeljárási díjak 90 százaléka; valamint egyéb saját bevételek.
A rektor ugyanakkor a készülő felsőoktatási törvényben újragondolná a diákvezetés kompetenciáit, a képviseleti arány tekintetében pedig egy tól–ig tartományt határozna meg.
origo.hu
Tömegkarambol az M7-esen Székesfehérvárnál
