Hamu a fejre

Izraelnek bocsánatot kell kérnie a török segélyhajóval történtek miatt, mondják Ankarában. Izrael sajnálja az áldozatokat, és reméli, hogy javulhat a viszony Törökországgal, jelentik ki Jeruzsálemben. A törökök számára ez cseppet sem elég, az izraelieknek már ez is kicsit sok. Az nagy biztonsággal kijelenthető, hogy Izrael nem fog bocsánatot kérni, Törökország pedig nem fog elfogadni a zsidó államtól mást, mint megalázkodást. A patthelyzet jelenleg azt jelenti, hogy Izrael három mozlim szövetségeséből egy maradt, Jordánia. Egyiptom Mubarak nélkül minden, csak nem szövetséges, Törökország pedig épp most indította el azt a diplomáciai törekvést, amely nagyon sok gyümölcsöt hozhat neki, és olyan nagyon nem is kell aggódnia a következmények miatt.
Törökország 2002 óta áll az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) irányítása alatt. Ez a kilenc év arra mindenképp elég volt, hogy bebetonozza magát a hatalomba, az ország pedig meginduljon alternatív fejlődési útján. Törökországot ma már nem az EU-nak való hízelgés jellemzi, hanem a saját diplomáciai útiterve végrehajtása. Ebbe beletartozik Szíria, Irán, Izrael és most Egyiptom is. Az erős Törökországnak ideális partner lehet az erős, de épp útját kereső Egyiptom, ahol előbb-utóbb kiderül, ki viszi tovább a lángot, és aki korán megjelenik egy jó ajánlattal, az előnyben lesz. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő még Gázába is ellátogat, ahol a Hamász az úr, így leszögezhetjük, a kapcsolatok lehűlése Izraelnek nemzetbiztonsági kérdés.
A zsidó államra újabb veszély leselkedik, ez pedig a szeptember végi ENSZ-szavazás, ahol várhatóan el fogják ismerni a palesztin állam függetlenségét. A törekvés egyik élharcosa Törökország, és ha sikerrel jár a kezdeményezés, az erkölcsi győzelem számára is értékes lesz. Nem háborúra kell gondolni, bármennyire is indulnak a török hadihajók Izrael felé. A térségbeli háború sem Törökországnak, sem Izraelnek nem áll érdekében. A gondot inkább az jelenti, hogy Izrael elszámította magát, és azt hitte, Törökország lenyeli kilenc állampolgára elvesztését szövetségeseire gondolva. Ankara ismeri saját erejét, szövetségi hálózatát és képességeit, azaz csak annyit akar: Izrael ereszkedjen térdre, és szórjon hamut a fejére.