A végsőkig folytatódnak azok a diplomáciai erőfeszítések, amelyek hivatalos célja, hogy a palesztin állam tervezett kikiáltása és elismerése nyomán sikerüljön elkerülni a súlyos nemzetközi válságot, amely a közel-keleti térségben zajló más folyamatok miatt könnyen erőszakba csaphat át.
Még a két közvetlenül ellenérdekelt fél, az izraeliek és a palesztinok képviselői is tárgyalóasztalhoz ültek, dacára annak a ténynek, hogy a jelenlegi helyzet a köztük évtizedek óta zajló béketárgyalások eredménytelenségéből fakad. Szalám Fajjád palesztin miniszterelnök Ehud Barak izraeli védelmi miniszterrel folytatott megbeszélést New Yorkban még vasárnap. Mahmúd Abbász elnök útban az ENSZ-közgyűlésre is megerősítette újságíróknak, hogy a palesztin államiság elismerésére vonatkozó kérést akkor is benyújtja, ha Izrael teljesíti a tárgyalások folytatásával kapcsolatos két legfőbb palesztin feltételt, vagyis elfogadja az 1967-es határokat, és leállítja az elfoglalt területeken a zsidó telepek bővítését.
Az izraeli miniszterelnök szerint megbukik a palesztinok kezdeményezése saját államuk ENSZ-tagságának elfogadtatására, mégpedig azért, mert mellőzi a tárgyalásokat a zsidó állammal. Benjamin Netanjahu szerint Izrael és az Egyesült Államok szorosan együttműködik, hogy meghiúsítsa a palesztin ENSZ-tagság elfogadását a Biztonsági Tanácsban, amelynek áldását kell adnia a palesztin kérelemre. Emiatt az amerikai vétót biztosra lehet venni arra az esetre, ha a kezdeményezés kilenc támogató szavazatot kap a 15 tagú BT-ben. Ez esetben a palesztinok kénytelenek lesznek beérni azzal, hogy legfeljebb a tagsággal nem járó megfigyelői státust kaphatják meg az ENSZ-közgyűlésben, ahol már az egyszerű többség – a jelenlévők többségének a szavazata – is elegendő a cél eléréséhez.
New Yorkban Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével folytatott megbeszélést.
origo.hu
Félelmetes orosz üzenet jött a világháborúról
