Lesz fedezet a végtörlesztés lehetőségével élni kívánó, devizában eladósodott polgárok számára. A bankoknak is jóval kevesebb kockázatot jelent majd, ha a bajba jutottak számára biztosítják a kedvezményes árfolyamot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának tegnapi határozata szerint ugyanis a jegybankban lévő tartalékok terhére az intézet kész devizát biztosítani a pénzintézeteknek, ami megkönnyíti számukra a végtörlesztést. A tanács szerint a jelzálogfedezettel rendelkező devizahitel-adósok 20 százaléka veheti igénybe a rögzített árfolyamú végtörlesztés lehetőségét. A jegybank számításának alapja az, hogy az érintettek köréből ki lehet zárni azokat, akik kilencven napnál régebbi tartozást halmoztak fel, akiknek már meghosszabbították a hitelét, vagy akiknél a kölcsön fedezeteként szolgáló ingatlan a hitelhez képest túl alacsony értékű. Az MNB szerint nem valószínű, hogy e kör számára devizát kiváltó forintkölcsönt ajánlanának a hazai bankok, és a lakossági megtakarítások szintje sem feltételez nagyobb arányú végtörlesztést.
*
Mivel a jegybanknál jelenleg 5550 milliárd forintnyi jelzálog-fedezetű devizaalapú tartozást tartanak nyilván, a végtörlesztés hozzávetőleg ezermilliárd forintnyi befizetéssel jár, vagyis ennyi forintot kell majd átváltani valutára. Simor András szerint nem okoz gondot, ha ekkora összeget kell a kereskedelmi bankok rendelkezésére bocsátani szükség esetén. A jegybank a következő napokban értesíti a pénzintézeteket a tegnapi bejelentés részleteiről. A monetáris tanács állásfoglalásának hírére a forint erősödött, mivel csökkent annak a kockázata, hogy a végtörlesztésből befolyó nagy ösz-szegű forint értékesítése gyengítheti a magyar fizetőeszközt. Az MNB jelenleg 37 milliárd eurónyi devizatartalékkal rendelkezik, ennek bevetése legfeljebb nyolc-kilenc százalékkal csökkentheti a készletet, ugyanakkor ennyivel mérséklődik a lakosság – és ezáltal az egész ország – devizaadósságból fakadó kockázata.
A monetáris tanács tegnap döntött az alapkamat szintjéről is, amelyet változatlanul hat százalékon hagyott. Az indoklás szerint a várható nagyobb infláció azért jelent kisebb kockázatot, mert a lakossági fogyasztás a lassú gazdasági kilábalás miatt továbbra sem indult be, és a családok továbbra is inkább tartalékolnak, mintsem teljesen felélnék jövedelmüket. A tanács két javaslatból választott, a másik 0,25 százalékos kamatemelést tartalmazott.
A jegybank szerint a globális gazdasági környezet bizonytalansága és az európai bankok problémái miatt az első fél évben csökkent a hazai gazdaság mozgástere. Így az MNB az idei GDP-re vonatkozó növekedési előrejelzését a korábbi 2,6 százalék helyett 1,6 százalékra mérsékelte, és a jegybanknál jövőre is csak másfél százalékos bővülést valószínűsítenek. A vártnál lassúbb hazai kilábalás másik oka, hogy a háztartások adócsökkentésből származó pluszjövedelme és a magán-nyugdíjpénztári reálhozam kifizetése sem tudta érdemben élénkíteni a fejlődést. A jegybank szerint a magas eladósodottság, a gazdasági bizonytalanság és a bankok hitelfeltételeinek szigorodása kedvezőtlenebb légkört teremtett a vállalkozások számára is, így a beruházások szintje alacsony marad az előttünk álló két esztendőben.
Kérdésre válaszolva Simor András leszögezte: a devizaalapú hitelezés ügyében a svájci jegybanktól még 2005-ben érkezett figyelmeztető levelet nem látta, de az MNB már 2008-ban tett lépéseket annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét a svájcifrank-alapú kölcsönök kockázataira.
Bécsben a fogást keresik. Az Európai Bírósághoz fordulhat az osztrák pénzügyminisztérium a magyarországi devizaadósok rögzített árfolyamú végtörlesztésének ügyével kapcsolatban – jelentette tegnap az APA osztrák hírügynökség. Harald Waiglein, a pénzügyminisztérium szóvivője a hírügynökségnek elmondta: a tárca több lehetőséget vizsgál, „jogi természetű kapcsolódási pontokat” keres, hogy fellépjen a Magyarországon törvényben rögzített adósságtörlesztési megoldás ellen. (MTI)
origo.hu
Baleset érte Orbán Viktor konvoját Stuttgartban
