Szinte egész Európa emeli az adókat

Lefelé tartó spirálba húzhatják Európát a tagállamok megszorító intézkedései, amelyek ugyan lefaragnak a deficitből, de nehezítik a kilábalást. A hitelesség visszanyeréséhez a legtöbb fejlett ország adóemelést, a gazdagok különadóját és a közalkalmazottak létszámának csökkentését választotta – derül ki a Corvinus Egyetem legújabb felméréséből.

Adóemeléstől és költségcsökkentéstől várják az unió deficittel küszködő fejlett államai, hogy a piacok bizalma visszatérjen, és ismét alacsonyabb áron legyenek képesek megújítani hiteleiket. Bár a drága kölcsönök az Európai Központi Bank segítsége nélkül adósságspirálba taszíthatják a periféria tagállamait, a megszorítások ugyanakkor súlyos növekedési áldozatokkal járnak. A Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének összefoglalója szerint a legtöbb tagállam az áfát és a személyi jövedelemadót növeli, a kiadásoknál pedig az elbocsátásokkal és bérbefagyasztással próbálnak takarékoskodni. Kutasi Gábor adjunktus az utóbbi hetekben meghozott legfontosabb megszorító intézkedéseket sorolta fel országonként lebontva.
Spanyolországban a múlt héten hozták nyilvánosságra, hogy a kormány vagyonadót vezet be, amely előreláthatólag 160 ezer spanyolt fog érinteni, akiktől évente több mint egymilliárd eurót szednek be idén és jövőre. Az országban alkotmányos adósságplafont terveznek bevezetni. Olaszországban emelték az áfát, háromszázalékos különadót és szolidaritási adót vetnek ki a gazdagokra, és a személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsa 43 százalékra emelkedik. Az energiaszektorra különadót vet ki az olasz kormány, a nők nyugdíjkorhatára pedig 2014-től emelkedni fog. A közigazgatásban jelentős leépítés lesz, és megszüntetik az ezer fő alatti önkormányzatok önállóságát.
Görögország esetében a kormány 50 milliárd eurós bevételt remél egy privatizációs program elindításától. A tervek szerint emelkedni fog az áfa és a személyi jövedelemadó. A közszférában további csökkentések lesznek, a közalkalmazottak nyugdíjjogosultságait is megnyirbálják, és több tucat állami ügynökséget bezárnak. Portugáliában 1,25 milliárd euró megtakarítást terveznek még az idén. Leállítják az állami beruházások jelentős részét. A közszolgáltatások – egészségügy, tömegközlekedés – díjai emelkednek. A termékek jelentős körét sorolják át kedvezményesből normál áfakulcs alá, és emelni tervezik a vagyonadót. Franciaországban háromszázalékos különadót vetettek ki az éves szinten 500 ezer euró feletti jövedelmekre, az adókedvezményeket tíz százalékkal mérséklik, az alkohol és a dohánytermékek adóterhelése pedig szintén növekszik. Nagy-Britanniában a forgalmi adó már januártól emelkedett, és átfogó megszorításokat terveznek. A cél 11 milliárd font megtakarítása öt év alatt. A szomszédos országok közül Ausztriában már év elejétől életbe léptek a megszorítások: a legfontosabb a 25 százalékos árfolyamnyereség-adó és a közlekedést terhelő adók növekedése volt. Szlovákiában szintén ez év elejétől életbe lépett már a komoly kiigazítás, amely áfaemelésből, a társadalombiztosítási járulék emeléséből, az önkéntes nyugdíj-megtakarítás és az életbiztosítás megadóztatásából, a jövedéki adó emeléséből állt össze. Romániában visszatartják a költségvetési intézmények a kafetéria jellegű juttatásokat és 2014-ig nem fizetnek ki prémiumot a közszférában. A nyugdíjakat befagyasztják. Csehországban az osztalék és a kafetériajuttatások adóztatására vonatkozó kedvezményeket eltörlik, viszont csökken a vállalkozások adóalapja. Megszorításként húszezer közalkalmazottat terveznek elbocsátani, és a megmaradóknak átlagosan havi 600 koronával csökken a fizetésük.
Bulgáriában az a szándék, hogy erősítsék a valutatanács rendszerét, azaz a bolgár leva euróhoz való teljes rögzítésének fenntartását azzal, hogy az államháztartás túlköltekezéséből fakadó inflációs hatásokat megelőzzék.