Félidőn túl, katarzison innen

Az elhagyott szocialista mementók némaságában még tagadhatatlanul ott van az egykori acélváros levedlett valósága, Miskolc kulturális élete a Jameson CineFest miskolci nemzetközi filmfesztivál bő egy hete alatt azonban minden szeptemberben olyan vérfrissítést kap, hogy bármely magyar város megirigyelhetné. Összegzés félidőn túl.

Acélvárosból A Célváros – ahogy egy nemrég kiadott helytörténeti kiadvány címe sugallja. Érezhetően megújulni vágyik, s kész is rá a város: talán nincs is más út, mint saját gazdag kultúrtörténetére építve levedleni a rozsdát, és új fejezetet nyitni. Túl a félidőn kijelenthető: a CineFest védjegye továbbra is a minőség és az emberi lépték, az idei versenyprogramra sem lehet panasz – bár a java szombatig állítólag még hátravan. Az információs és a kisfilmes szekcióval együttvéve több mint kétszáz ingyenes vetítésre ülhet(né)nek be a miskolciak, akik mintha még mindig nem értékelnék eléggé, hogy a friss nemzetközi filmes termés legjava vándorol hozzájuk. Annál nagyobb viszont a szakmai érdeklődés a programok iránt; a vetítések szünetében több kiállítás is megtekinthető, kerekasztalokat rendeznek, konferenciák zajlanak.
Tegnap fejeződött be például a Művészetek Házában a magyar mozisok tanácskozása arról, hogyan lehet korszerű forgalmazási és oktatási módszerekkel a filmkultúra szeretetére nevelni a letöltögetésen szocializálódott fiatal korosztályt. A fiatal filmesek bemutatkozása mellett a CineClassics sorozat az idén Szőts Istvánnal, Krzysztof Kieslowskival és Gabriel Pascallal folytatódik. A lengyel rendezővel kiállítás foglalkozik, az aradi árva fiúból lett londoni filmes, a G. B. Shaw-darabok filmjogainak kiváltságosa, Gabriel Pascal munkásságát vasárnap minikonferencián tárgyalták, Szőts Istvánról, az Emberek a havason rendezőjéről pedig holnap beszélgetéssel, retrospektív vetítésekkel emlékeznek meg.
A hét elején a dokumentumfilmesek és az állami képviselők a kis műfajok várható pályázati lehetőségeiről egyeztettek az Iránytű konferencián. A beszélgetésen részt vett Néder Sarolta, az MTVA támogatási területének vezérigazgató-helyettese; Fodor Gergely, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kabinetfőnöke, valamint szakmai részről többek között Almási Tamás rendező, a CineFest zsűritagja; Kisfaludy András, a Magyar Dokumentumfilm-rendezők Egyesületének képviselője.
Az egyeztetésen Szalay Péter rendező, a Magyar Filmművészszövetség dokumentumfilmes szakosztálya elnöke, a szakmai fórum moderátora hangsúlyozta annak a műfajnak a szükségességét, amely akkor tölti be a funkcióját, ha valóban a társadalom lelkiismereteként működhet. Szalay kérdésünkre elmondta, hogy a médiahatósággal folytatott nyári egyeztetés eredményeképp a szakmai képviselők javaslatot adtak be a pályázati kiírással kapcsolatban. – Örömmel tapasztaltuk, hogy javaslatainkat beépítették a pályázati tervbe, amelyet várhatóan októberben ír ki az NMHH – újságolta a rendező. Az idei évre tervezett kiírás összköltségvetése 400 millió forint lesz, amely a dokumentumfilm mellett a további kis műfajokra is vonatkozik, azaz a kisjátékfilmesek, a tudományos ismeretterjesztő filmesek és az animációs filmesek is erre a keretösszegre pályázhatnak. Jövőre a tervek szerint ez az összeg 700-750 millió, az elnyerhető összeg filmhossztól és a történettől függően akár 8-10 millió forint is lehet, ami Szalay elmondása szerint egy átlagos dokumentumfilm költségvetésének felelne meg. Az elképzelések szerint az egész estés dokumentumfilmek a Magyar Nemzeti Filmalapnál pályázhatnak majd, míg a rövid dokuk az NMHH-nál. A kiírást az ígéretek szerint még egy fővárosi egyeztetés fogja megelőzni, amelyet a szakma különösképpen vár, mivel még nem kaptak minden kérdésükre választ.