A magyar lakosság 76 százaléka egyáltalán nem fektet be, miközben Nyugat-Európában ez az arány csak 44 százalék, Kelet-Európában 66 százalék, az USA-ban pedig mindössze 43 százalék – mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója csütörtökön. Itt ismertette azt a 15 országra kiterjedő, a Wall Street Journal európai kiadásával közösen vizsgált befektetési barométert, amit 2007. március-áprilisban 15 országban mintegy 11 445 személy megkérdezése alapján készítettek.
A felmérés szerint az USA-ban a háztartások 37 százaléka, Nyugat-Európában 12 százaléka rendelkezik 50 ezer eurónál nagyobb pénzvagyonnal.
Vagyon 25 ezer euró felett: 1 százalék
A vizsgálat Közép-Európában és Magyarországon a 25 ezer euró fölötti pénzvagyonokat vizsgálta: az adatok szerint ilyen vagyona Közép-Európában a lakosság 2 százalékának van, míg Magyarországon 1 százalékának. A barométer azt mutatja: a magyar lakosság által leginkább kedvelt befektetési forma 14 százalékos arányban a rövidlejáratú betét, amit 11 százalékkal az életbiztosítások és 8 százalékkal a nyugdíjalapok követnek. A részvények, részvényalapú befektetési alapok, egyéb alapok és kötvények iránti érdeklődés ugyanakkor továbbra is mérsékelt, összesen a válaszadók 7 százaléka választotta e befektetési formákat.
Az amerikaiak 22 százaléka részesíti előnyben a kockázatosabb részvénybefektetéseket, addig a nyugat-európaiak 12 százaléka, a kelet-európaiak 6 százaléka, míg a magyaroknak mindössze 2 százaléka. Kozák Ákos kifejtette: a magyar háztartások magánvagyonának alakulását vizsgálva szembetűnő, hogy míg 2005 tavaszán még a válaszadók 4 százaléka mondta azt, hogy több mint 25 ezer eurós pénzmegtakarítással rendelkezik, addig 2006 tavaszán már csak 2 százaléka, az idén pedig 1 százaléka.
Sokan nem számolnak megtakarításokkal
A jövőbeni megtakarításokról a vizsgálat kimutatta, hogy a magyar háztartások 5 százaléka gondolja azt, hogy többet takarít majd meg, 31 százalékuk változatlan megtakarítással számol, 64 százalékuk pedig kevesebbel kalkulál, mint az előző 12 hónapban. Egy éve még optimistább volt a magyar lakosság, mivel akkor 12 százalékuk gondolta úgy, hogy többet takarít meg. Fele ugyanannyit várt, 38 százaléka pedig kevesebbel számolt.
A közép-európai – Lengyelországot, Csehországot és Romániát is magába foglaló – befektetési várakozások kedvezőbbek mint a magyarokéi, mivel 9 százalék azt gondolja, hogy többet takarít meg, mint az elmúlt évben, 45 százalékuk ugyanannyit vár, 47 százalékuk pedig kevesebbel számol.
Nyugat-Európában még ennél is kedvezőbbek a várakozások, mivel a válaszadók 18 százaléka több, 49 százaléka ugyanannyi, míg 33 százaléka kevesebb megtakarítást tervez a jövőben. Még ennél is optimistábbak az amerikai háztartások, ahol a válaszadók fele gondolja úgy, hogy a jövőben többet fog megtakarítani, 28 százaléka ugyanannyit vár, s a háztartásoknak mindössze a negyede tervez kevesebbet.
Kozák Ákos szerint a magyar háztartások befektetési és megtakarítási mutatóiban jelentős változás csak tíz év távlatában várható: de csak akkor, ha a vásárlóerő a mostani uniós átlaghoz képest a jelenlegi 60 százalék körüli arányról legalább 75 százalékra nő.
(MTI)
origo.hu
Kitört a balhé Szombathely hírhedt bűntanyájánál
