Rontottak a helyzeten

Ijesztő eredménnyel zárult az a felmérés, amely arról kérdezte a hatodéves orvostanhallgatókat, mit tesznek diplomájuk megszerzése után. – A felmérés eredményei szerint a válaszadók fele a jelenlegi szabályozás miatt nem jelentkezik a szakorvosjelölti képzésre – jelentette ki lapunknak Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke. A fiatalok a távolmaradás legfőbb okaként a röghöz kötést jelölték meg, vagyis azt, hogy az átlagosan ötéves rezidensképzést elvégzők egy tavaly nyáron életbe lépett kormányrendelet értelmében kilenc éven keresztül szinte egyáltalán nem változtathatnak munkahelyet. Papp Magor leszögezte: a felmérésben részt vevők egyharmada úgy nyilatkozott, hogy még a rezidensképzés megkezdése előtt külföldre megy, és ott vállal munkát. A fiatalok további 17 százaléka a rendelet megváltoztatásának reményében kivárásra játszik, például gyermeket szül vagy pályát módosít, és gyógyszerügynöknek áll. A szakember rámutatott: a kormány elvileg azért hozta a rendeletet, hogy megakadályozza a fiatal orvosok külföldre vándorlását, ám a dilettáns szabályozás ellentétes hatású. A kutatások szerint eddig a frissdiplomásoknak évente átlagosan hét százaléka hagyta el az országot, a rendelet életbe lépése után azonban harminchárom százalékra nő ez az arány, vagyis egy év alatt ötszörösére nőhet az elvándorlás.
Papp Magor leszögezte: a lesújtó eredményről tájékoztatták Székely Tamás egészségügyi minisztert, és kérték, hogy az elvándorlás megakadályozásának érdekében vonja vissza a fiatalokat rendkívül hátrányosan érintő rendeletet, ám a tárcavezető visszautasította a kérést. A miniszter írásbeli válasza szerint majd a tapasztalatok alapján döntik el, jó-e a jogszabály, vagy sem. Papp Magor szerint ez arra utal, hogy a szaktárca úgy fogadtatta el a rezidensrendeletet, hogy annak lehetséges következményeiről nem készített hatástanulmányt, és kísérleti alanyként akarja használni a 700 idén végző fiatalt és további 800 szakorvosjelöltet.
Papp szerint súlyosan diszkriminatív a rendelet azon része is, amely csupán három évre engedi megszakítani a képzési időt, vagyis legfeljebb ennyi időt ad a nőknek a gyermekvállalásra. Ezzel arra kényszerítik őket, hogy legfeljebb egy gyermeket vállaljanak, vagy a képzési idő lejárta után, jóval harminc felett szüljenek sokkal nagyobb egészségügyi kockázat mellett. Alkotmánysértő a rendelet azon része is, amely a rezidensképzést korábban megkezdők esetében utólag előre hozta a képzés befejezésének határidejét 2011 végére, ellenkező esetben a képzőhelyének szerződést kell bontania velük. Papp leszögezte: már a szabály megalkotásának pillanatában száz olyan rezidens volt, aki – főként gyermekvállalás miatt – biztosan kicsúszik a határidőből.