Ajelenség oka részben a környezeti ártalmak okozta hajritkulás, másrészt a daganatos betegek sugár vagy kemoterápiás kezelése, melynek következtében többnyire teljesen kihullik a haj. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyászatisegédeszköz-főosztályának helyettes vezetője, Okolicsny Emília szerint a teljes vagy foltos hajhullásban szenvedőknek évente egy alkalommal írhat fel onkológus vagy bőrgyógyász szakorvos parókát. A gyártónak, illetve a forgalmazónak egy évig garantálnia kell a termék élettartamát; ha mégis tönkremegy, kötelessége kicserélni. Gyógyászati segédeszközként a valódi hajból készültet 1988-tól, a műanyagot 1992-től támogatja a társadalombiztosító: az elôbbit jelenleg 20 485, az utóbbit 11 900 forint átvállalásával. A valódi hajból készült parókát az orvos csak annak írhatja fel, aki allergiás a műanyagra, közgyógyellátás terhére viszont mindkettő ingyenes.
– A hölgyek szinte kivétel nélkül kérik a parókareceptet, a férfiak általában nem tartanak rá igényt – mondja Czeglédi Ferenc, az Országos Onkológiai Intézet I-es kemoterápiás ambulanciájának főorvosa. – Közel húszéves praxisom alatt mindössze két férfinak írtam fel, mindkettőnek ebben az évben. Üzletemberek voltak, tárgyalásokra járnak, ahol szerintük fontos a kellemes megjelenés. Másrészt azt látom, hogy a paróka viselete ma már a hölgyeknél sem kizárólag hiúsági kérdés. A betegséggel való szembesülés, a kemoterápiás kezelés önmagában is hatalmas pszichikai megterhelés, amit nyomasztóvá tesz a munkahely elvesztése miatti félelem. Mi, orvosok mindent megteszünk, hogy átsegítsük őket ilyenkor a „lelki szakadékon”. Nekem például az egyik módszerem az, hogy színes katalógust teszek a beteg elé, s mire végigböngészi a frizurákat, talán egy kicsit fellélegzik: ebben a helyzetben legalább a külcsínt képes lesz megtartani.
Ma már a vidéki városok gyógyászati segédeszközöket árusító üzleteiben is hozzájutnak a betegek a parókához. A tb által támogatott termékek legnagyobb hazai forgalmazója, a budapesti Prof. Wig Kft. ügyvezető igazgatója, Csabavölgyi Eta szerint ez hatalmas előrelépés a korábbi időszakhoz képest.
– Sajnos egyre több a fiatal beteg is, és tapasztalataink szerint ennek a korosztálynak még átmenetileg sem mindegy, hogy mit kényszerül hordani. A távol-keleti országokban készített műszálas parókák nemcsak olcsók, de könnyen kezelhetők, és annyira jó utánzatok, hogy csak a szakember képes őket megkülönböztetni a valódi hajtól. A forgalmazás mellett fontos a szervizháttér is.
Tavaly az egészségbiztosítási pénztár a vele szerződésben lévő forgalmazóknak több mint hétmillió forintot fizetett a 348 valódi hajból készült parókáért és közel kilencmilliót a 7246 műanyagért. A kétféle típus közötti tetemes árkülönbség miatt (a valódi a tb-nek hússzor többe kerül, mint a műanyag) csak rendkívül indokolt esetben illeti meg a beteget a kézzel készült paróka.
A gyógyászati segédeszköz hazai forgalmazói Magyarországot határesetnek tartják a „nyugati liberalizáció, valamint a szomszédos keleti és déli országokra jellemző semmi” között. A nyugati országokban minden betegbiztosító repertoárjában szerepel a paróka, de a biztosítóktól (és részben a biztosítási összegtől is) függ, milyen szerződést kötnek a forgalmazókkal. Romániából, Szlovákiából, a volt Szovjetunió és Jugoszlávia országaiból viszont – a térítés és a választék teljes hiánya miatt – Magyarországra utaznak a betegség miatt parókát hordani kényszerülők közül azok, akik képesek az árát megfizetni. Sokan a vásárlást hajeladással, illetve „árucserével” kötik össze, mert a valódi haj kilójáért akár hatvanezer forintot is fizetnek a készítő-forgalmazó cégek.
Dömötör Csaba: Politikai kutyakomédiára kezdenek hasonlítani a brüsszeli biztosi meghallgatások