Keresés
Magyar Nemzet
2020. szeptember 21., hétfő, Máté, Mirella napja
HÍR TV – Bayer-Show:Ha van kalap, az a baj, ha nincs kalap, az a baj
Archívum, Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/ciganybunozesrol-ertekezett-gonczol-katalin-2-6604814/

Cigánybűnözésről értekezett Gönczöl Katalin

A balliberális értelmiség a rasszista bélyeget süti rá mindenkire, aki a cigányságot nem kizárólag a jó oldaláról közelíti meg. Azaz, aki e hazai kisebbség tagjai által okozott, sokszor véres konfliktusokról, azok gyakoriságáról, mélyebb okairól szól, illetve ha az esetleges megoldásokat nem feltétlenül az ő ízlése szerint ábrázolja. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy épp egy baloldali értelmiségi ikon – a Horn-koalíció parlamentjének állampolgári jogi biztosa, a Gyurcsány-kabinet igazságügyi szakállamtitkára –, Gönczöl Katalin az, aki a Kádár-rendszer alatt keletkezett tudományos dolgozataiban a cigányok bűnözési szokásait rendre csoportosította, és felállította a cigánybűnözés kategóriáját. E kifejezés ma tabu, ám a politikailag korrekt közbeszéd őrei a tekintélyes kriminológust soha egyetlen szóval sem bírálták. A más politikai oldalhoz tartozókat azonban ennél jóval kevesebbért is a szégyenpadra ültetik.

• Megbukott politikai korrektség

Múlt év decemberében Gönczöl Katalin a roma gárdák alakulásának hírére úgy nyilatkozott: az a probléma, hogy gyűlölet van a társadalomban és nem konfliktushelyzet. Tavaly februárban – akkor még az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkáraként – az FN.hu-nak adott interjújában pedig azt mondta: 1990-ig volt cigánybűnözés, azóta azonban a jogállam színvak, amikor ítélkezik. Ez azt jelentheti, hogy a bűnelkövetők etnikumáról nincsenek statisztikák, nyilvántartások. Az interjúban foglaltakat azonban érthetjük úgy is, hogy a rendszerváltás előtt lehetett cigánybűnözésről beszélni, azóta viszont nem lehet.

A kétértelmű megfogalmazás miatt tehát csak feltételezésekre hagyatkozhatunk, ám a legéletszerűbb értelmezés talán az, hogy az elismert kriminológus feltehetőleg azt akarta mondani: a Kádár-rendszerben még nyíltan használták a cigánybűnözés kategóriát, és etnikai alapú nyilvántartásokat vezettek a hatóságok a bűnelkövetőkről.

A bűnözésről tabuk nélkül

A „cigánybűnözés” akkori apostolaként számító egykori kriminológus, majd ombudsman, ma egyetemi tanár szakmai kompetenciáját azóta sem kérdőjelezte meg senki. Az olvasó ezért könnyen eltévedhet: vajon ez, vagy az a Gönczöl Katalin mondja-mondta ki az igazságot?

A professzornő tehát régebben nem kerülte a kényes témákat, kendőzetlenül beszélt a cigányságról, ragaszkodott a róluk szóló vizsgálatok tényeihez. Egy művében például úgy értekezett, hogy a rasszista kuruc.info megnyalná mind a tíz ujját: a romák között több a bűnelkövető, viszonyaik szinte predesztinálják őket az erőszakos cselekményekre. A visszaeső bűnelkövetők tipológiája című, 1980-as könyvében terjedelmes részt szentelt a problematikának. Így írt: „Az interjúk során kérdéseink kiterjedtek arra, hogy az elítélt cigány származásúnak vallja-e magát. Erre a kérdésre nagyon kevés elítélt tagadta meg a választ (az erőszakosok körében 0,8 százalék, a vagyon elleniek körében 1,0 százalék). Cigány származásúnak vallotta magát az erőszakosoknak 35,5 százaléka, míg a vagyon ellenieknek csak 13,8 százaléka. Ez a nagymértékű eltérés azt jelzi, hogy az erőszaknak, a fizikai erő kultuszának a cigányság körében az átlagosnál nagyobb tekintélye, tradíciója van.

Ezt a megállapítást támasztják alá a cigánybűnözés kérdéséről megjelent egyik tanulmány adatai is. A tanulmány szerzői megállapítják, hogy a cigánybűnözésen belül az erőszakos bűncselekmények aránya több mint kétszerese a nem cigányok bűncselekményeinél tapasztalt erőszakos bűnözés arányának. (A cigányok által elkövetett bűncselekmények 39,9 százaléka, míg a nem cigányok által elkövetett bűncselekményeknek csak 18 százaléka erőszakos bűncselekmény.)”

Gönczöl Katalin magától értetődő természetességgel, a szakterminológia részeként használta a „cigánybűnözés” kifejezést. Ezzel viszont, illetve hogy a mai napig nem vonta vissza állításait, rászolgált arra, hogy szakmája és a balliberális értelmiség szalonképtelennek nyilvánítsa, s kirekessze a demokratikus értékeket vallók soraiból.

Cigánybűnözés, cigány bűnözők

De olvassuk csak tovább! „Viszonylag jelentős eltérés mutatkozik a vagyon elleni bűnözés vonatkozásában is. A cigányok által elkövetett bűncselekmények között a vagyon elleni bűncselekmények aránya 57,3 százalék, míg a nem cigányok által elkövetett bűncselekmények között csak 40,7 százalék. A cigány bűnözők előfordulása az összbűnözésen belül 5,1, az erőszakos bűnözésen belül 10,6, a vagyon elleni bűnözésen belül pedig 7 százalékos arányt mutat. Ezek az adatok elsősorban az erőszakos bűncselekmények elkövetőinek összetétele szempontjából figyelemre méltóak. Amíg az összbűnözésen belül csak minden tizedik személy cigány, addig az általam vizsgált erőszakos visszaesők körében több mint minden harmadik. Ez a különbség azt is jelzi, hogy az elkövetőknek ezzel a kategóriájával szemben a korábban alkalmazott büntetések fokozott mértékben bizonyultak hatástalannak, körükben a társadalmi beilleszkedés jóval eredménytelenebb.”

Hagyjuk meg, markáns vélemény! A tudományos tapasztalata alapján a tudós Gönczöl a cigánybűnözés után cigány bűnözőkről is beszél. Végeredményben azt ecseteli, milyen előkelő helyet foglalnak el a romák a bűnözői toplistákon. A közzétett tanulmányokban ugyanakkor nem tiltakozik az adatgyűjtés módszerei ellen, hanem láthatóan természetesnek tartja, hogy faji alapú kimutatásokat készítsenek az etnikai kisebbségekről, s az is kiderül megállapításaiból, hogy a cigányok a bűnre fogékonyabbak és hajlamosabbak a statisztikák tanúsága szerint. A jogtudós ráadásul azt is sugallja, hogy az effajta devianciát megfelelőbben kell szankcionálni, hatásosabb büntetést kell kiszabni a társadalmi beilleszkedésre nehezen hajlítható egyénekkel szemben.

A tekintélyes kriminológus, aki e megállapításait biztosan nem politikai vagy egyéb kényszer alatt tette, később így folytatja: „A neveltetési körülmények szempontjából a cigány származás sajátos normarendszer elsajátítását tételezi fel. Az uralkodótól eltérő normarendszer kialakulásának és létezésének feltételeit a nemzetiségi összetartozás és az ezen alapuló tradíció, illetve a hátrányos szociális helyzet teremtette meg. A hátrányos helyzet egyebek között kedvezőtlen egészségügyi, élelmezési és lakásviszonyokban, valamint a kulturális feltételek hiányában jelentkezik még ma is, jóllehet az elmúlt évtizedben a cigányság életkörülményei az állami szociálpolitikai intézkedések következtében sokat javultak.” Azaz, szemben a cigány szokásokkal, az egyetemi tanár beállításában kedvező megvilágításba kerültek a Kádár-rezsim szociálpolitikai intézkedései.

Mások azonban mindezt vitatják. Szerintük a hazai cigányság lecsúszása éppen ebben a periódusban vált végzetessé. Arról, hogy a diktatúra szociálpolitikájáról mi lehet Gönczöl véleménye manapság, egyelőre nem leltünk föl írásos anyagot.

„Bűnözést igazoló nézetrendszer”

A tudós mindenesetre már pályakezdő jogászként is hasonló problémákkal foglalkozott. Az 1973-ban publikált, Az erőszakos bűnözés című munkájában, amely a „Fejezetek a szakkriminológia köréből” tankönyvben jelent meg, az alábbiakat olvashatjuk: „Az erőszakos visszaesők mikrokörnyezetében olyan tartósan jelentkező körülményeket lehet találni, amelyek a bűnözést igazoló nézetrendszert alátámasztják: műveltségi színvonaluk rendkívül alacsony, családi környezetük primitív életszemléletet áraszt, szakmai felkészültséggel nem rendelkeznek, általában segédmunkásként dolgoznak.” A szerző itt is fontosnak tartotta leszögezni: az elkövetők körében viszonylag nagy arányban találhatók cigányok.

Nem tesz Gönczöl kevésbé karakteres megállapításokat egy 1982-es, a Valóságban megjelent publikációjában. A hátrányos helyzetűekről így vélekedik: „A legfrissebb kriminológiai kutatások eredményei szerint az új körülményekhez való alkalmazkodási nehézségeik abban nyilvánulnak meg, hogy bűnözésaktivitásuk a korábbiakhoz képest növekszik és új, körükben eddig nem szokásos bűnözési formákban vesznek részt. Ezek a folyamatok napjainkban legintenzívebben a cigány lakosság bizonyos integrálódó rétegeiben figyelhetők meg.”

Az iménti két szövegből az olvasható ki: a rangos jogász szerint a cigányság integrációja káros mellékhatásokkal jár, hiszen olyan primitív életszemléletű, műveletlen személyekről van szó, akikben a többségtől tapasztalható befogadás fokozza bennük a bűnelkövetési vágyat. Szinte folytatja ezt a gondolatsort az 1987-ben kiadott önálló kötete, a Bűnözés és társadalompolitika egyik fejezetében: „Az erőszakos bűnelkövetők társadalmi, szociális jellemzőit már részletesen tárgyaltam. Most csak utalni szeretnék arra, hogy a bűnelkövetőknek ez a csoportja mind az iskolázottság, mind a neveltetéskor jellemző szociális helyzet szempontjából a társadalmilag leginkább hátrányos helyzetű rétegekbe tartozik. Így a társadalmi integrációjuk is lényegesen kedvezőtlenebb, mint a többi bűnelkövetőé, és negatív irányban tér el a társadalmi átlagtól is. Mindkét viszonyítási alaphoz képest lényegesen nagyobb arányban fordul elő körükben a segéd- és betanított munkás, az ingázó, a nagycsaládos, a cigány származású. Életmódjukra jellemző a mértéktelen alkoholfogyasztás, a kulturális igénytelenség, az erőszak kultusza, a fizikai erőfölény hierarchiateremtő szerepe, a hajlam az önbíráskodásra, a vélt vagy valódi sérelmek fizikai megtorlása.”

Ismét csak szögezzük le: mivel Gönczöl mindeddig nem határolódott el korábbi eszmefuttatásától, a módszerektől, így jogosan hihetjük, hogy az egyetemi tanár tollát korábban is a máig vállalt szakmai meggyőződés vezette-vezeti.

Szabó Máté vesszőfutása

Mindez azért fontos, mert tavaly tavasszal nagy port vert fel Szabó Máté ombudsman kijelentése, aki összesen egyszer alkalmazta a „cigánybűnözés” kifejezést. Akkorára duzzadt a „szakmai berkekben” a vele szembeni felzúdulás, hogy az emberi jogi biztos kénytelen volt elnézést kérni. Szabó számára nem volt megbocsátás, pedig még az is elképzelhető, hogy szakmai segítségért épp Gönczöl tudományos munkáihoz fordult.

Majtényi László olyannyira porig alázta Szabót, hogy tiltakozásképpen visszaküldte neki a tőle kapott kitüntetését. S ha a cigánybűnözés kifejezés használata ekkora bűn, akkor felvetődik a kérdés: talán szerencséje van a volt szakállamtitkárnak, hogy a „cigánybűnözés” és „cigány bűnöző” kifejezések használata miatt egyetlen rossz szóval sem illették? Hiszen Gönczöl Katalin ráadásul pont azt a posztot töltötte be, mint amit most Szabó Máté. Majtényi László pedig ugyancsak a kilencvenes években látta el az adatvédelmi biztosi teendőket, épp akkor, amikor Gönczöl volt az első MSZP– SZDSZ-koalíció idején megválasztott ombudsman. Vajon Majtényi nem ismerte volna biztostársának és jogászkollégájának a hazai cigánysággal kapcsolatos tapasztalatait és tudományos minősítéseit?

A hallgatás oka

Na és persze az is kérdés, mit szólnak mindehhez a Magyar Szocialista Pártban, no meg az SZDSZ parlamenti frakciójába tömörült megélhetési politikusok, akik a problémákkal való szembenézés helyett csupán azt hangoztatják, hogy elfogadhatatlan a cigánybűnözés kifejezés, és kevesebbért is folyamatosan rasszizmussal vádolják politikai ellenfeleiket. Ők sincsenek tisztában az emberi jogi kérdésekben főideológusnak tartott Gönczöl Katalin munkásságával? Mindenesetre e cikk után már nem hivatkozhatnak erre. Vagy tán igaz lenne Teleki László volt romaügyi államtitkár, jelenlegi miniszterelnöki romaügyi megbízott, szocialista képviselő óvó intése, hogy az MSZP-nek meg kell őriznie a rasszista szavazóit is, ezért óvatosan kell bánnia a cigányságot érintő témákkal? És ezt az álláspontot osztják az elébb említett hölgyek és urak?

Még mielőtt valaki a titok feloldására hívná fel a figyelmünket, leszögezzük, hogy természetesen tudjuk, mi van a háttérben. Gönczöl Katalin tudományos munkássága azért érdemli meg a felejtést, mert a Gyurcsány-kormány igényeinek maximális kiszolgálásával vezényelte le a 2006. őszi szégyenletes kormányzati-rendőrségi ámokfutást vizsgáló grémium munkáját. A Gönczöl-bizottság lényegében a vétlen ünneplő embereket tette meg bűnbaknak a felháborító, jogállamban elképzelhetetlen kegyetlen összeverésükért, meghurcolásukért.

Megyeri Dávid

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Jelen és jövő

Együtt újra sikerülni fog
A Magyar Nemzetnek írt cikkében Orbán Viktor – egyebek mellett – a liberálisok módszereiről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a soron következő választásról is szót ejt.

Megyeri Dávid vezércikke

Járvány más utakon
A kormánypártok a vírus ellen viselnek háborút, a baloldal meg a kormány ellen.

Kiemelt

A huszonnyolc "mesterlövész" története Angliában + videók
Szon Hung Min mesternégyesével olyan legendák útjára lépett, mint Alan Shearer vagy Thierry Henry.

Poszt-trauma

Cenzúrázta a színészhallgatók interjúját az egyetem
...mert nem a balliberális mantrát mondták fel.

Poszt-trauma

Az RTL Klub sztárjára lecsapott a liberális népharag
Ilyenek a tolerancia bajnokai!

Poszt-trauma

Libernyákok a súgólyukban
A lázadók elnöke elárulta a Vas utcai felkelést.

Poszt-trauma

Gyurcsányt már a történelem is keresi
A szemkilövető most szemfényvesztésbe kezdett.

Aktuális

A leg­ártatlanabb túra is fájdalmas élménnyé válhat
Belgrád, Szerbia fővárosa, a szerb kultúra egyik legfontosabb központja egyben a mi Nándorfehérvárunk is.
Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …

Ne maradjon le, legyen mindig naprakész, iratkozzon fel a Magyar Nemzet hírlevelére!