Keresés
Magyar Nemzet
2019. december 5., csütörtök, Vilma napja
Archívum, Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/igy-tart-meg-az-okos-magyar-egymillio-forintot-3993153/

Így tart meg az okos magyar egymillió forintot

Pintz György szabadalmi irodavezető kezdeményezésére néhány kattintással a feltalálók most ennyi pénzt is megtakaríthatnak.

Az sosem volt elég, ha valakinek „csak esze” volt, a legtöbb esetben talpraesettség és nemritkán kapcsolatrendszer is kellett ahhoz, hogy a szürkeállomány érvényesülni is tudjon a világban. Vegyük csak az Attraction esetét, amit hiába találhatott volna ki bármely gimnáziumi osztály és fejleszt tökélyre a nulladik órák félhomályában, az árnyékszínházas csapat ruházott be ténylegesen a brit tehetségkutatós indulásba és hajtotta fel azokat a menedzsereket, akik a produkció útját egyengetik.

A vállalkozó szellem persze nincs meg mindenkiben, de kár volna veszni hagyni a magyar szürkeállomány kipattanó szikráit. Ezt ismerte föl a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE). Sőt!

– A magyar innovációvédelem a tavalyi év végére érte el mélypontját, csupán 619 magyar szabadalmi bejelentést tettek – ad helyzetjelentést az MNO-nak Pintz György, az MSZTE vezetője. Az ebből fakadó innovációs versenyhátrányt érzékeltetendő elég látnunk, hogy a Magyarország lélekszámához képest ötször nagyobb Dél-Koreában például 220 ezer szabadalmat jelentenek be egyetlen év alatt.

 

De miért van egyáltalán szükség arra, hogy megvédjük a találmányokat? Mint Pintz mondja, az anyagi tulajdont automatikusan védi a törvény, a szellemi tulajdont, technológiai innovációt viszont csak akkor, ha szabadalmaztatásra bejelentik. És az sem mindegy, hogy ez hogyan történik. – A gyenge szabadalom megkerülhető és önmagában kevés – fejtegeti Pintz, aki azt is elmondja, mi jelenti egy szabadalom erősségét: – A védelmet nem a színes okirat, hanem a műszaki-jogi nyelven megfogalmazott szabadalmi igénypont tartalma adja. Amíg egy ingatlanszerződésnél a lakás akkor is 60 négyzetméteres marad, ha rossz az ügyvéd, addig egy szabadalomnál a „lakás” 30–120 négyzetméter között is lehet, és ebben a szabadalmi ügyvédnek, szabadalmi ügyvivőnek döntő szerepe van. A kis területű „lakásra” könnyebben megadják a szabadalmat, viszont nem ér sokat, mert megkerülhető. Ebből következően egy jó szabadalomhoz elengedhetetlen egy jó szabadalmi ügyvivő megbízása, ha valóban csak mi szeretnénk annak gyümölcsét szüretelni – fejtegeti Pintz György, aki maga is egy nemzetközi szabadalmi irodát vezet.

Mi tegyen az, akinek nincs elég pénze szabadalmi ügyvivőre? Hogyan fogjon hozzá tehát egy vállalkozás, és mi vár rá tennivalói során?

– Az okos, de tőkeszegény kisvállalkozások számára indult be a Szegények szabadalma, amely elérhető a Szegények szabadalma weblapján, hozzáférési kód vásárlásával. Ingyen kap azonban hozzáférési kódot a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület valamennyi pártoló tagja. Ennek éves díja havi egy villamosjegy áraként van meghatározva, tehát gyakorlatilag ez is ingyenes. A csatlakozás interneten keresztül pár perc alatt elvégezhető, a hozzáférési kód birtokában pedig ingyen elérhető a Szegények szabadalma biztonságos felülete.

A feltalálónak csupán kérdésekre kell válaszolnia a találmánnyal kapcsolatosan. A weblapon aztán – mint Pintz folytatja – minden részletinformációt, segítséget megkap, a kész szabadalmi bejelentést pedig a szoftver automatikusan legyártja.

– Az elfogadható szabadalmi bejelentés feltétele, hogy a feltaláló összeszedetten, értelmesen válaszoljon, csak ekkor lesz szabadalmi bejelentése elfogadható. A titkosított protokoll miatt ugyanis a feltalálón kívül senki sem láthatja, senki sem ellenőrzi bejelentés előtt a válaszokat – figyelmeztet Pintz György.

Az emberben bujkál a kisördög, hogy hogyan lesz megkerülve az eddigi, térségünkben példátlan milliós tétel, amibe eddig az egész szabadalmazási folyamat került.

– A feltaláló szinte tényleg semmit sem fizet. A szabadalmi ügyvivői munkadíj jelentős kezdeti költségét takarítja meg a feltaláló. Ha elkészül az említett internetes procedúrával, a kinyomtatott iratokat postán vagy személyesen kell eljuttassa a szabadalmi hivatalba. A bejelentés után két hónapon belül még következik egy hatósági illetékfizetés, ez ma általában 9350 forint.

Az egyesületet a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. szponzorálja ingyenes hozzáférési kódokkal. Az egyesület pedig ingyen adja a kódot a pártoló tagoknak, számos további ingyenes szolgáltatás mellett.

Rossz hír ugyanakkor, hogy a szabadalmaztatási folyamat nem egy pár munkanapos dolog: – Megadás csak évek múlva várható. A Szegények szabadalma csak egy szoftveres eszköz, amelynek segítségével a feltaláló közvetlenül képes lehet szabadalmi leírás szakszerű készítésére. Ilyen módon bejelentés után a hivatal is közvetlenül a feltalálóval kommunikál.

Az MSZTE hosszabb távú törekvése, hogy a feltalálók befektetőpartnereket is találjanak. De ennek először a biztonsági oldalát kell teljesen letisztázni, nehogy adott esetben egy nagy cég már magát az ötletet is lenyúlja a világhálón vagy – ne adj’ Isten – a szabadalmi hivatalon keresztül.

– A befektetőszervezéshez olyan online felületet kívánunk készíteni, amely nem nyilvános, csak a potenciális befektetők láthatják. A már bejelentett találmányhoz – fordítja vissza a feltaláló oldalára Pintz – egy újdonságkutatási jelentést is be kell majd csatolni, hogy a befektető lássa, nem zsákbamacskát vesz.

Hogy mely réteg lehet a célcsoportja a március derekán életre hívott kezdeményezésnek, Pintz Györgynek erről is határozott elképzelése van: – A szabadalmi levédés elsősorban a magánfeltalálókat, továbbá a startup cégeket érdekelheti, amelyek manapság zömmel az elektronikai és műszeripari ágazathoz kötődnek.

De a leghétköznapibb példáról már tud is a közvélemény: a Szegények szabadalma segítségével valósult meg az Ivócsap kezdeményezés, amelynek köszönhetően ivókút lesz a tűzcsapokból – erről részletek a Válasz.hu videós összeállításában.

Magyar szabadalmak nélkül hiába fordítunk akármennyi pénzt kutatás-fejlesztésre és hiába is dől a pénz az EU-ból, ha a fejlesztés gyümölcsét más is szüretelheti, akkor a haszon is távozni fog az országból.

– Mintha az EU adna facsemetét, mi adjuk a földet és a gondoskodást hozzá, a gyümölcs pedig másé úgy, hogy ez még csak nem is más hibája, hanem a saját információhiányunk áldozatai vagyunk – no meg persze a pénztelenségé, ami szintén akadály az ész–késztermék úton.

Pintz György szerint a Szegények szabadalmával egymásra találhat a pénz és az ötlet, amelynek haszna a fejlesztőnél, befektetőnél maradhat, adója pedig lendületbe hozhatja a fejlesztési szektort.

Megpróbáljuk a magyar vállalkozók, a magyar emberek kreativitását felszínre hozni. Nagyon okosak, de bátortalanok, nem tudják, hogy meg lehet védeni magukat vagy hogy a találmányuk sikeres lehet. Az is célunk, hogy a kockázati tőkét összehozzuk a feltalálóval, minél előbb áteshessen a piac szűrőjén egy-egy jó ötlet.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Kiemelt

Hajós-bajai borász lett az Év Bortermelője
Az idén 29. alkalommal ítélte oda a boros szakma „Kossuth-díját” a Magyar Bor Akadémia, mely egy olyan bortermelőhöz került, aki több borvidéken is készít magas minőségű borokat.

Poszt-trauma

Ennyire független a kutatás, amely be akarja sározni a kormányt
Fecseg a felszín, hallgat a mély.

Poszt-trauma

Gyurcsány Karácsony-fája
Milyen meglepetések várnak a fa alatt a budapestiekre?

Poszt-trauma

Vágó István végre kiteljesedhet
A kvízprofesszor megtalálta a számítását.

Poszt-trauma

Hol vannak a hóhányók?
A városházán, nem az utcákon.

December 5.

Diákja szúrta meg a tanárnőt
Az MTI úgy tudja, a késelés a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumában történt.

Kincsőrző tehetségek

Hosszú: Minden rendben
Hosszú másfél évvel ezelőtt kísértetiesen hasonló helyzetben versenyzett Glasgow-ban. Akkor is viharos időszak végére tett pontot.

Aktuális

Kütyüfüggő generációt nevelünk
A 2010 után született alfa generáció tagjai minden eddiginél korábban, már egyéves koruk körül használni kezdik az érintőképernyős digitális eszközöket.

Fricz Tamás blogja

Soros most „beégett” – de mi lehetett a gyakorlat korábban?
Soros Györgynek nem sikerült elérnie, hogy Várhelyi Olivért ne válasszák meg az unió Bizottságán belül a bővítési és szomszédságpolitikáért felelős biztosnak.

Hirdetés

Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …