Nem választási ciklusokra terveznek

Gyermekvállalás, családpolitika és családi költségvetés: számoljon velünk és egy hat gyermeket nevelő családapával!

Arra is felhívta a figyelmet, nem kell megrémülni a nagycsaládtól, mert sokszor segítség, hogy az idősebb testvérek foglalkoznak a kicsikkel, így nincs szükség bébiszitterre, és bár akadnak feszültségek, ha valami gond van, kifejezetten összetartók és együttműködők tudnak lenni a gyermekek.

A jelenlegi állami támogatásokkal kapcsolatban kifejtette, Magyarországon mára komoly és jól működő támogatásokat érhetnek el a fiatalok. Ha például az adókedvezményt és a családi pótlékot nézzük, akkor az átlagfizetéshez – a családi kedvezmény nélkül számított nettó átlagkereset 159 300 forint – képest arányaiban jelentős segítségnek mondható mindkettő.

– Nekünk is jól jön és nagyon fontos ez a pluszpénz, hat gyermeknél a családi pótlék majdnem százezer forint, és az adókedvezmény miatt gyakorlatilag nem fizetünk adót. Az utóbbi időben a gyermekgondozási segély (gyes) és a gyermekgondozási díj (gyed) kapcsán is jelentős kedvezményekre számíthatnak a családok. Nekünk például segítség az is, hogy gyes mellett félállásba is elmehetett dolgozni a feleségem, illetve mára a nagymamák is otthon maradhatnak.

Jelenleg a csecsemőgondozási díj (csed), a gyed és a gyes mellett a családalapítást és a lakásvásárlást tervező fiatalok a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok, korábbi nevén szocpol) is élhetnek, és az adókedvezmények, illetve a már magzati korban is járó támogatások sokat jelentenek. Az utazás is kedvezményes egy legalább háromgyermekes családnak, a belföldi vonatjegyre 90 százalékos támogatás jár a szülőknek és a kicsiknek is, vagyis csupán a normál ár 10 százalékát kell kifizetni. A kedvezmény igénybevételéhez egyedül a gyerekek igazolványát kell felmutatni. Emellett a rászoruló nagycsaládosoknak az óvodákban a gyermekétkeztetés ingyenes, míg az iskolákban a tankönyvek járnak térítésmentesen.

Ahogy azt Mocskonyi Pétertől megtudtuk, ha ügyesen gazdálkodnak, és tényleg jól osztják be a havi összjövedelmet, még a megtakarítás sem lehetetlen, bár ehhez szükség van például a 13. havi fizetésre is. Náluk az iskolai étkezés fél áron jár, de hat gyermeknél még így is körülbelül 200 ezer forintba kerül egy hónapban csak az élelmezés, míg iskolai különórákra és sportra 60 ezret költenek. A családi kasszának egyébként kifejezetten jelentős részét teszik ki a különféle állami támogatások, melyek összege az ő esetükben közel 250 ezer forint.

– A családsegítő támogatások és a gyermekvállalást támogató kormánypropaganda nem hiábavaló, ám valószínűleg azért nem annyira eredményesek, mert az emberek nem bíznak abban, hogy a különböző támogatások egy esetleges kormányváltás után is fennmaradnak. A megszüntetésükkel járó veszteséget pedig számos család igazi sokként élné meg, ezért is óvatosabbak – mondta el lapunknak Németh Erzsébet szociológus.

Arra is kitért, a jelenlegi trendek szerint egyre később és kevesebb babát vállalnak a párok, s ez nemcsak hazánkban, hanem Európa több országában is probléma. A folyamatos népességfogyás a nyugati, fogyasztói társadalmak jellemzője.

– A felmérések szerint itthon jóval többen szeretnének gyermeket, mint Németországban, ám ezek a gyermekek végül nem születnek meg, és ennek nem csupán biológiai okai vannak. Alapprobléma, és a halogatás egyik oka, hogy a fiatalok egyre nehezebben tudnak elköteleződni, dönteni, és egymást sem támogatják kellőképpen. Ezzel összefüggésben áll az is, hogy a közösségekben hiányoznak a közösen vallott értékek és normák. A fiatalok nem egyformán gondolkodnak arról, hogy miért vannak a világon, mi az élet értelme, miben bízhatnak igazán, és hogyan valósítsák meg önmagukat. Abban sem mindig értenek egyet, hogy mi az érték egy családon belül. Az, hogy a mai magyar társadalomban erről igen különbözőek a vélemények, megnehezíti a családalapítást is – magyarázta Németh Erzsébet.

Arra a kérdésre, várható-e javulás a gyermekszületések számában, vagy hosszú távon inkább további népességfogyással kell számolni, a szociológus úgy válaszolt, erre nincs egyértelmű válasz, de tény, hogy a tapasztalatok alapján minél tanultabbak a nők, annál jobban csökken a termékenység. Talán Hollandia a kivétel, ott ugyanis a párok elköteleződtek amellett, hogy 3-4 gyermeket vállalnak.

Mint mondta, bár a Központi Statisztikai Hivatal októberben nyilvánosságra hozott, a január– augusztusi időszakra vonatkozó gyorstájékoztatója riasztónak látszik, valójában nem feltétlenül mutat annyira negatív képet. A szociológus szerint feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az idei évben a január–márciusi időszakban kiugróan magas volt a halálozások száma, de ahogy azt a KSH is írja a tájékoztatóban, ennek egyik legfőbb oka az influenzajárvány volt. Bár az összesített statisztika szerint a népességfogyás nem állt meg, fontos, hogy ha csak kevéssel is, idén már több baba született, mint tavaly.

Bár most sokan igyekeznek történelmi jelentőségűnek beállítani, hogy néhány százzal többen születtek, mint a korábbi években, nem mindegy, mennyivel, és hogy mi a bázis – ezt Benda József szociológus jelentette ki az MNO.hu-nak nyilatkozva, akinek A szakadék szélén című könyvét nemrégiben mutatták be. Magyarázata szerint most szülnek utoljára a rövid ideig tartó Ratkó-korszakban születettek gyermekei, és bár a növekmény most valóban megvan néhány százas, ennek most és azonnal kellene évente 15 ezresnek lennie. A szociológus megállapítása alapján a XX. és most már XXI. századi magyar politika mind ez ideig sikertelen eszközökkel próbálkozott megállítani a magyarországi népességfogyást.

Benda József szerint mindaz, amivel eddig a politika próbálkozott, mindössze annyi hatást ért el, hogy stabilizálta a születésszámot, de a trendirányt semmi nem tudta megváltoztatni. Ennek okát abban látja, hogy a gyermekszületést pusztán gazdasági kérdésnek tekintették, figyelmen kívül hagyva az emberek gondolkodását és értékrendjét. Ennélfogva szerinte a folyamatok megértéséhez sokkal komplexebb gondolkodás szükséges, meg kell érteni a párválasztási és a gyermekgondozási képesség kialakulásának folyamatát és befolyásolási lehetőségeit.

Azért, hogy a tervezett gyermekek megszülessenek, évek óta küzd a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, melyet Kopp Mária orvos, pszichológus indított útjára. A mozgalom inspiráló előadásokkal, jó példákkal és a családbarát munkahelyek támogatásával szeretné elérni, hogy aki például három gyermeket tervez, végül ne csak egyet vállaljon. Székely András, a mozgalom képviselője lapunknak arról beszélt, fontos, hogy ez a kérdés ott legyen a köztudatban, és egyre többekhez jusson el. A lényeg, hogy a környezet is megfelelően támogassa a szülőket, hogy ne legyen csodabogár, aki több gyermeket vállal, illetve a munkahelyek is segítsék az édesanyákat, például táv- vagy részmunkaidős lehetőségekkel – mondta Székely.

Arról is beszélt, vándorbölcső programjuk egyre kedveltebb. Ennek lényege, hogy egy csodaszép, fából készült bölcsőt sorsolnak ki a kisbabás családok között, melyet akkor adnak tovább, ha a gyermek már kinőtte azt. A cél pedig, hogy felhívják a figyelmet a gyermekvállalás szépségére és jelentőségére. A vándorbölcsős babákról honlapjukon fotósorozat látható.

A kormányzati támogatásokkal kapcsolatban Székely András megjegyezte, nem elsősorban a pénz szerepe a fontos, bár kétségtelen, hogy az is sokat számít, de ezeknek az intézkedéseknek rövid távú hatásai vannak. Úgy véli, talán nem is baj, hogy a családalapítást támogató intézkedéseknek egyelőre nincs kiugró eredményük, mert az ilyenek nem szoktak tartósak lenni.

– Az szükséges, hogy az üzenet jusson el az emberekhez – összegzett. – A rengeteg öröm mellett fontos társadalmi feladat is a gyermekvállalás. Ezt támasztják alá a kormányzati intézkedések is. De azt sem szabad elfelejteni, hogy egy gyermeket az ember nem egy vagy két választási ciklusra tervez, ezért fontos, hogy ezek az intézkedések tartósak is legyenek, számíthassanak rájuk a családok, mert így érzik majd magukat biztonságban.

Fidesz – Pelczné Gáll Ildikó EP-képviselő: A magyarországi családbarát politika követendő példa lehet az Európai Unió tagállamainak. Célzott intézkedésekkel kell segíteni a családalapítást, hogy minél több vágyott gyermek születhessen meg, és a gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot.
Jobbik: A Fidesz szavakban már megmentette a magyarságot a demográfiai katasztrófától, ám a dicshimnuszok mellett a tények tragikus képet mutatnak. Ismét emelkedett az ezer lakosra jutó halálozások száma, míg a születésszám újfent csökkent. Emellett sosem látott mértéket öltött a külföldre költözött fiatalok és más aktív korúak száma.

MSZP: A Fidesz igazságtalan politikájának eredményeként ma sem születik több gyerek, mint a gazdasági válság előtt, a gyermekvállalás pedig ma is a legsúlyosabb szegénységi kockázati tényező. Eközben félmillió aktív munkavállaló hagyta el az országot a megélhetési válság miatt. A fiatalok többsége pedig végleg el is költözne az országból.

LMP: Az elmúlt évek egyoldalú családpolitikája elhanyagolta azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek mellett reális lehetőség volna a gyermek melletti, stabil megélhetést adó munkavégzés. A kormányfő továbbra sem vesz tudomást a kivándorlásról, miközben a szülőképes korban lévő magyar nők 6-8 százaléka már külföldön él.