Sehogy sem áll a Paks II. beruházás

A hét végén ismét személyesen egyeztet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin.

Bodacz Péter
2017. 05. 13. 4:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hét végén ismét személyesen egyeztet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Értesüléseink szerint Pekingben tartják a magyar kormányfő és az orosz elnök kétoldalú találkozóját, ahol a napokban rendezik meg az Egy övezet, egy út koncepcióval kapcsolatos kereskedelmi fórumot. A tervezett találkozóról egyelőre nem jelent meg hivatalos közlés, lapunk információi szerint ugyanakkor a Paks II. beruházás biztosan terítékre kerül. Ennek egyik oka, hogy az engedélyezési eljárások elhúzódása, valamint a beruházás brüsszeli vizsgálata miatt a jelenlegi kormányzati ciklusban valószínűleg nem indul el a kivitelezés.

Az orosz fél türelmét ugyanakkor minden valószínűség szerint nem elsősorban a külső körülmények teszik próbára, hanem az, hogy a bármilyen engedélyeztetési folyamattól függetlenül elvégezhető hazai teendők terén sincs igazi előremozdulás. Moszkvai forrásaink szerint a magyarországi döntés-előkészítés sok tekintetben sehogy nem áll, és éppen ezért kérdéses az is, hogy a kivitelezésben milyen mértékben tudnak részt venni a hazai vállalatok. Kapcsolatunk konkrét példaként hozta fel, hogy – bár a paksi bővítésről már 2014 januárjában aláírta Magyarország és az orosz Roszatom az együttműködési megállapodást – a mai napig nem készült el az a kritériumrendszer, ami alapján ki lehetne választani a kivitelezésben részt vevő cégeket.

A feltételeket ráadásul nemcsak a hazai jogszabályoknak, hanem az orosz Roszatom mint generálkivitelező elvárásainak megfelelően kellene kialakítani, ám még ezek egyeztetése sem kezdődött el.

Úgy tudjuk, nemcsak a kivitelezéssel – amelyben a tervek szerint 40 százalékos volna a magyar részarány –, de az ellenőrzési feladatokat ellátni képes atommérnökök kiképzésével is rosszul állunk. Az 1996-ban elfogadott magyar atomtörvény rögzíti, hogy a biztonsági követelmények betartásáért az atomenergia alkalmazója felel. Vagyis az MVM Paks II. Zrt.-n keresztül a magyar állam. Ám a magyar atommérnökök többségének – koruknál fogva – nincs tapasztalata reaktorok építésében, a munkálatok felügyeletére és ellenőrzésére alkalmas szakemberek kiképzése pedig sehol nem tart. Azaz ha a kivitelezés a szabályozási hiányosságok miatt mégsem késne tovább, és elindulna a jövő évben, akkor nagy valószínűséggel a felügyeleti hiányosságok akadályoznák a munkálatokat. Forrásunk arról is beszélt, hogy ezekről a kérdésekről a Roszatom már két évvel ezelőtt, budapesti kirendeltségének megnyitásakor igyekezett egyeztetni a magyar állam képviselőivel, ám az első találkozót is csak több hónappal később tartották meg a Miniszterelnökségen – a jelek szerint nem sok eredménnyel. Ez a helyzet csak mostanra vált a magyar fél számára is tarthatatlanná, legalábbis sokan ennek tulajdonítják, hogy néhány hete a projektért felelős minisztert neveztek ki, Süli János személyében.

A kormányzati kommunikáció a Paks II. beruházás késéséért eddig kizárólag a lassú engedélyeztetési eljárást, valamint az Európai Unió vizsgálatát okolta, ami valóban több éve tartó folyamat. A környezetvédelmi engedélyt kétéves procedúra után néhány hete kapta meg a beruházás, míg a telephelyengedélyt március 30-án adta meg az Országos Atomenergia-hivatal. A létesítési engedélyezési terv nemrég indult; ennek felülvizsgálatára 12 + 3 hónapja van a hivatalnak, ezután kezdődhet a nukleáris relevanciával bíró épületek építése.

Mint ismeretes, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított még 2015-ben, mert a kormány átlátható eljárás nélkül ítélte oda a két új reaktor építését az orosz félnek. Ennek végére az tett pontot tavaly ősszel, hogy a kormány vállalta: a fejlesztés nagy részébe alvállalkozókat von be, akiket közbeszerzésen választ majd ki. Vizsgálták továbbá, hogy a projekt finanszírozása megfelel-e az uniós jogszabályoknak, ám e tekintetben nem találtak kivetnivalót. A beruházás becsült költsége 12,5 milliárd euró, ebből jelen állás szerint 10 milliárd eurót Oroszország ad, harmincéves futamidejű államközi hitellel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.