Költőnk és utókora

Nem filológiai vagy irodalomtörténeti munka Mező Gábor könyve, hanem kortörténeti és eszmetörténeti közelítéssorozat a József Attila-i életút és életmű utóéletéhez.

2026. 04. 02. 5:50
20251218 Budapest
József Attila szobor az Országháznál.
Fotó: Csudai Sándor (CSS)
MW
04.02. publi
Fotó: Csudai Sándor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kiterítenek úgyis. József Attila és a mozgalmárok címmel jelent meg Mező Gábor történész, újságíró, a Századvég 3T Múltkutató Intézete igazgatójának könyve. A szerző kutatóként elsősorban a posztkommunista hatalomátmentéssel, valamint Magyarország államszocializmuskori történetével foglalkozik, kifejezetten a kultúra, a média és a sport világára fókuszálva. Ebben a munkájában József Attilának a huszadik század első felében hazánkban is jelenlévő szellemi irányzatokhoz (a kommunizmustól a „félfasizmusig”, az anarchizmustól a „népi gondolatig”) való viszonyát – saját megnyilatkozásokon, kortársi elemzéseken és visszaemlékezéseken, valamint az életrajzi és irodalomtörténeti szakirodalom eddigi eredményei alapján – tekinti át.

József Attiláról is, mint szinte minden alkotóról, akiről ilyen megállapítást tesznek, közhelyszámba megy, hogy útkereső volt. Miközben lírai formavilágát többek között az egyszerűnek tűnő népdalokból, a legösszetettebb filozófiai tartalmakból és a saját maga alkotta különleges nyelvi megoldásokból konstruálta, s így hozta létre a modern magyar líra talán legértékesebb gyöngyszemeit, aközben világnézete, mentalitása, ideológiai alapállása folyamatosan és dinamikusan változott.

Mező Gábor könyvében részletesen bemutatja a József Attila alakjának mint ikonnak és szövegeinek, azaz a teljes fönnmaradt életművének, a baloldal (sőt, kifejezetten a kommunista mozgalom) általi kisajátítására tett kísérleteket, amelyek szolgálatában éppúgy ott állt egykori élettársa, Szántó Judit, akinek volt férje, az oroszul és magyarul is alkotó Hidas Antal (egy ideig Szántó Gyula volt a neve) nemcsak ünnepelt szocreál író volt 1945 után, de kommunista politikai agitátor is, Fejtő Ferenc, a később párizsi emigrációban élő baloldali gondolkodó, korábbi szerkesztőtársa, vagy éppen a nemzetközi baloldali szervezetekhez több szállal kötődő Gyömrői Edit pszichoanalitikus, József Attila múzsája és kezelője, akit a kötetben Rényi Edit néven is megtalálunk (hiszen ez volt az első férjezett neve, illetve több könyvén, így 1919-ben megjelent verseskötetén is ez a névalak szerepel).

Talán a legkülönösebb szereplője volt ennek a kommunista kontextusú kultuszépítésnek József Jolán, aki A város peremén című életrajzi regényében lényegében megalapozta és kikristályosította a „kommunista József Attila” képét, amelyhez még olyan életrajzi epizódot is leírt, amely szerint József Attila személyes kapcsolatban állt Rákosi Mátyással, sőt a magyarországi sztálinizmus megteremtője, a későbbi hírhedt kommunista diktátor még személyes szellemi hatással is volt a költőre.

Lugas 0404
 

Nem filológiai vagy irodalomtörténeti munka Mező Gábor könyve (hiszen az ilyen típusú áttekintéseket például Szabolcsi Miklós monográfiasorozatának darabjai vagy Tverdota György munkái szinte a teljesség igényével megtették már), hanem kortörténeti és eszmetörténeti közelítéssorozat a József Attila-i életút és életmű utóéletéhez, különös tekintettel a költő államszocializmuskori „hivatalos” kultuszára és annak rétegeire, valamint arra a kísérletre (ami egyébként még napjainkra sem zárult le), hogy a magyar költészet egyik legnagyobb alakját a mindenkori politikai baloldal kisajátítsa.

„Milyen költeményeket írt volna egy megfelelő kezelés után, vagy egyáltalán egy párhuzamos világban? Értelmetlen elképzelni, ahogyan Jimi Hendrixet hatvanévesen letisztult bluest játszani, Jim Morrisont megtisztult, filozofikus költőként. József Attilát nem lehetett kisajátítani. Nem lehetett megmenteni. Talán, ha ismerik a borderline személyiségzavart, talán, ha nem egy pszichoanalitikus kezeli, talán, ha Flóra magához öleli, és nem engedi el, talán, talán. Nincs feltételes mód. Ikaroszként repült a Nap felé, és a vonat csikorgása után csak a versek maradtak. »Csak.« Valójában minden.”

(Mező Gábor: Kiterítenek úgyis. József Attila és a mozgalmárok. Századvég Kiadó, Budapest, 2026. 216 oldal, 4990 Ft)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.