Kiterítenek úgyis. József Attila és a mozgalmárok címmel jelent meg Mező Gábor történész, újságíró, a Századvég 3T Múltkutató Intézete igazgatójának könyve. A szerző kutatóként elsősorban a posztkommunista hatalomátmentéssel, valamint Magyarország államszocializmuskori történetével foglalkozik, kifejezetten a kultúra, a média és a sport világára fókuszálva. Ebben a munkájában József Attilának a huszadik század első felében hazánkban is jelenlévő szellemi irányzatokhoz (a kommunizmustól a „félfasizmusig”, az anarchizmustól a „népi gondolatig”) való viszonyát – saját megnyilatkozásokon, kortársi elemzéseken és visszaemlékezéseken, valamint az életrajzi és irodalomtörténeti szakirodalom eddigi eredményei alapján – tekinti át.
József Attiláról is, mint szinte minden alkotóról, akiről ilyen megállapítást tesznek, közhelyszámba megy, hogy útkereső volt. Miközben lírai formavilágát többek között az egyszerűnek tűnő népdalokból, a legösszetettebb filozófiai tartalmakból és a saját maga alkotta különleges nyelvi megoldásokból konstruálta, s így hozta létre a modern magyar líra talán legértékesebb gyöngyszemeit, aközben világnézete, mentalitása, ideológiai alapállása folyamatosan és dinamikusan változott.
Mező Gábor könyvében részletesen bemutatja a József Attila alakjának mint ikonnak és szövegeinek, azaz a teljes fönnmaradt életművének, a baloldal (sőt, kifejezetten a kommunista mozgalom) általi kisajátítására tett kísérleteket, amelyek szolgálatában éppúgy ott állt egykori élettársa, Szántó Judit, akinek volt férje, az oroszul és magyarul is alkotó Hidas Antal (egy ideig Szántó Gyula volt a neve) nemcsak ünnepelt szocreál író volt 1945 után, de kommunista politikai agitátor is, Fejtő Ferenc, a később párizsi emigrációban élő baloldali gondolkodó, korábbi szerkesztőtársa, vagy éppen a nemzetközi baloldali szervezetekhez több szállal kötődő Gyömrői Edit pszichoanalitikus, József Attila múzsája és kezelője, akit a kötetben Rényi Edit néven is megtalálunk (hiszen ez volt az első férjezett neve, illetve több könyvén, így 1919-ben megjelent verseskötetén is ez a névalak szerepel).





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!