Megjegyzem, milyen ember az, aki elhagyja a hazáját azért, mert nem a neki tetsző politikai párt győz egy országgyűlési választáson? Tömegével lehettek az elmúlt évtizedekben, akiknek nem tetszett Antall vagy Boross, vagy Horn vagy Bajnai, vagy Gurcsány, mi lett volna, ha mindenki elmegy? Azért a magyar történelemben voltak tragédiák, hol lennénk, ha azért, mert nem tetszik a kiegyezés vagy a Wekerle-kormány, vagy Tisza Kálmán vagy Tisza István, vagy Horthy, pláne Kádár, szépen leléptek volna. Aki lelépett, az vagy azért, mert az akasztófát akarta megúszni, vagy elhitették vele, hogy kint kolbászból van a kerítés. Esetleg tényleg nem volt más reménye, ezt nem akarhatjuk kétségbe vonni. De azért az „Itt élned halnod kell” akkor is alapkövetelmény egy tisztességes embernek. A „nincs itt elég melegfelvonulás és unalmas a köztévé” kevés indok. Az is kevés, hogy „mert lopnak”. (A kik, mikor és mit? kérdéseket ne tegyük fel, ez mindig ingoványos terep egy tiszásnak.)
Emlékszem, bő tíz éve ez ment:
„Megint elveszített Magyarország egy tehetséges embert, egy művészt, gondolkodót – egy olyan valakit, aki a magyar kultúrát gazdagította, nem csak zenéjével, de humanizmusával is. A Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, Gerendás Péter úgy döntött, hogy 56 évesen – hat kiskorú gyermekével együtt – emigrál.” Akinek a pátoszból nem volt elég, van tovább is.
„A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével díjazott művész már eladott mindenét, beleértve gitárgyűjteményét és zongoráját, és eldöntötte, hogy távozik. Magyarország kilátástalansága miatt – mely a kultúra, a politika és a gazdaság területein is megmutatkozik – kényszerül emigrálni.”





























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!