Szinte félvállról, mintegy mellékes információként vetette hétfőn oda a parlamenti vita hevében a miniszterelnök, hogy új tárcanélküli minisztere lesz a hazának. Pontosabban a paksi beruházásnak, konkrétumokat azonban nem mondott.
A kormánypárti Origo állt elő délután Süli János paksi polgármester nevével, akit értesüléseink szerint egy ideje esélyesnek tartott a szakma arra, hogy valamilyen komolyabb szakmai megbízatást kapjon a kormánytól.
Süli János tapasztalt, kipróbált ember, bár bonyolult a kapcsolata a Fidesszel. 31 évig dolgozott a paksi atomerőműben, melynek 2009 és 2010 között vezérigazgatója is volt, jobboldali elköteleződését sosem titkolta. Részt vett a kampányokban, közel áll a szövetséges Kisgazda Polgári Egyesülethez, amelynek madocsai elnöke is volt.
A 2014-es paksi polgármester-jelölés idején azonban a KDNP indította el, annak tudatában, hogy a Fidesz más, addig meg nem nevezett jelöltben gondolkodott. Végül saját helyi szervezetük, a Néppárt színeiben indult, a Fidesz őt támogató helyi vezetőjét pedig kizárták a pártból, ami azt jelzi, a paksi ügy a párt felsőbb köreiben is fennforgást okozott. Fideszes kihívója végül az egykori sportoló, Kozmann György lett, aki aztán jelentősen alulmaradt a választáson. A kampány meglehetősen mocskosra sikeredett a két jobboldali aspiráns között, míg az amúgy közkedvelt Kozmannt Orbán Viktorral pózolva mutatták a plakátokon, s azt jelezték, vele sokkal több támogatás érkezhet a városba, addig Süliről olyan fotókat ragasztottak ki, amelyen bográcsozik. Tessék választani – szólt a régről ismert jelszó.
2014 októberében az Indexnek Süli János úgy nyilatkozott, „itt személyekről van szó, nem az egész Fideszről. A pártban most is vannak még jó barátaim, de olyanok is vannak, akik az erőmű élén sem láttak szívesen, és most nem szeretnék, hogy rehabilitáljam magam.” 2016 tavaszán aztán békét kötöttek a felek, ezt hivatalosan be is jelentették. A korábbi ellentétekkel együtt is van logika miniszteri kinevezésében, feltéve persze, hogy az erről szóló hírek igaznak bizonyulnak.
A Magyar Nemzet online szakpolitikusi körökből úgy értesült, a paksi beruházást végző orosz fél többször utalt arra, hogy bizonyos lépésekkel nem teljesen elégedettek, sürgettek döntéseket, hiányolták politikai szintről azt az embert, akivel szakmai alapon tudnak tárgyalni. Lázár János kancelláriaminisztert ugyan hatékony vezetőnek ismerik, de sem ő, sem környezete nem ért kifejezetten az energetikához, nincsenek jó orosz kapcsolataik, sem a vállalati szférában szerzett tapasztalataik. Aszódi Attila kormánybiztos elismert tudós ember, de nem politikus alkat.
Két név maradt fenn állítólag a rostán, akik hatékony közvetítők lehetnek Paks ügyében Budapest és Moszkva között, az egyik Süli Jánosé, a másik Kocsis István egykori MVM és BKV vezéré, aki előbbi munkája révén az energetikával, utóbbi révén az oroszokkal került közeli kapcsolatba. A közlekedési vállalat vezetőjeként például ő tárgyalt a 3-as metró jövőjéről a keleti partnerekkel.
Süli Jánost is megkerestük, aki egyelőre sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a hírt.
A Paks II. beruházás megtervezéséhez, a munkák indításához további engedélyeket kell beszerezni – mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos hétfőn az Energiapolitika 2000 Társulat rendezvényén, Budapesten. Emlékeztetett arra, hogy 2016 szeptemberében az illetékes kormányhivatal kiadta a környezetvédelmi engedélyt, az első fokon hozott határozatot két környezetvédelmi szervezet megfellebbezte, hamarosan várható a másodfokú hatósági vizsgálat lezárása, a telephelyengedélyt pedig az Országos Atomenergia Hivatal megadta, és jogerőre emelkedett. A két engedélyre alapozva készítik elő a létesítési engedélyt, amely további rengeteg „papírmunkát” jelent – tette hozzá. (MTI)
