Keresés
Magyar Nemzet
2020. június 2., kedd, Kármen, Anita napja
HÍR TV – Sajtóklub:A többség nem emésztette meg ezt a rettenetet
Archívum, Vélemény
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/velemeny-archivum/igy-tunhet-el-az-akademiai-barok-hatalma-3865138/

Így tűnhet el az akadémiai bárók hatalma

A blockchain szerveződés képes lehet az oligarchikus-hierarchikus berendezkedés megtörésére.

A nyolcvanas évek közepén, többéves egyetemi-tudományos tapasztalat után kezdtem foglalkozni – a tudományos életben és az egyetemeken felismerhető torzulások miatt – a tudományszociológia és az egyetemszociológia elemzésével. Ekkor is sűrűn felmerült a kritika a sok helyen – főként a Párizs-központú centralizált Franciaországban – létező „egyetemi bárók és „akadémiai bárók” rendszerével kapcsolatban. A doktori iskolák uraiként viselkedő „bárókkal” szemben a fiatal tudósok sokszor csak alájuk vazallusként beállva reménykedhetnek előrejutásban. Ez teherként nehezedik a tudományos és egyetemi életre ma is. A rendszer a legnagyobb mértékben visszafogja a tudományos teljesítményt. Ott tűnik el ez a torzító hatás és vele az akadémiai bárók hatalma, ahol létezik a természetes decentralizáltság és az ebből következő erős versenyhelyzet az egyetemi-tudományos intézmények között – ahogy Németországban vagy az Egyesült Államokban láthatjuk.

Ott az egyetemi-tudományos élet szerveződési elve a közösség közvetlen értékelésén nyugvó publikációs és idézettségi rangsorokra helyeződik. A bekerülés a jobb egyetemre, a professzori megbízás elnyerése, a kutatási pénzek és az asszisztencia megszerzése csak a magas tudományos idézettség és a nívós publikációk alapján lehetséges. „Publish or perish!” – publikálj vagy pusztulj. Ehhez nem elég grafomán módon sokat írni, hanem hatást is kell kiváltani közösségben, magas idézettséget kell szerezni.

E tapasztalatok alapján 2010-ben is visszatértem egy tanulmányban a hazai tudósközösségekben, egyetemi tudóskörökben észlelhető torzulásokra, amelyek a centralizált Magyar Tudományos Akadémia mai rendszeréből és az általa kezelt tudományos minősítési szisztémából fakadnak. A rendszer középpontjában az akadémiai tudományszervezők és az egyetemi igazgatás vezetői állnak, akik „kapuőrökként” ellenőrzik a karriervonalakat. E posztok betöltéséhez nem tudományos képességek és teljesítmények kellenek. Ha korábban volt is ilyen teljesítményük az akadémiai és egyetemi vezetőknek, akkor posztjuk betöltésével az új munkateher miatt garantáltan le kell állniuk az érdemi tudományos munkákkal. Marad a szervezés, vagy legfeljebb a beszállás a könyvszerkesztésekbe, titkárnői segítséggel. E vezetők „kapuőrsége” és a fiatal tudósok karriervonalainak kézben tartása a legnagyobb teher a mai tudományos és egyetemi élet számára. Fokozza ezt, hogy a szovjet típusú, kézben tartott tudományos akadémiák Kelet-Közép-Európában kiemelt díjazást biztosítottak az ide bekerült megbízható kádereknek, ami máig fennmaradt a térség országaiban. Nálunk is.

Említett 2010-es tanulmányomban és az azt népszerűsítő publicisztikákban igyekeztem kidolgozni egy reformtervet, amelyben a tudósközösség tagjai által adott idézettségi rangsorok alapján folytatódott volna az akadémiai és egyetemi élet szervezése. Ekkorra a számítógépes elterjedtség, a teljes tudományos élet internetes megjelenése egyszerűbbé tették az egyes egyetemi emberek idézettségének gyors felmérését, lett légyen szó a világ bármely folyóiratairól, könyveiről. Időközben létre is jött a Magyar Tudományos Akadémia hivatala által gondozott központi idézettségi adattár, az MTMT. Ha ezt tesszük a tudományos értékelések alapjává, akkor a közösség maga értékeli egyes tagjainak teljesítményét közvetlenül azáltal, hogy idézi munkáját, avagy nem teszi meg ezt a tudományos rezonálásra nem érdemes tevékenységével. Innen csak egy új akadémiai és egyetemi törvény kell ennek beiktatására – meg is fogalmaztam a javaslatot a tanulmányomban –, amely a professzori rangot és vele a tanszékvezetői, dékáni, rektori, intézetigazgatói posztok előfeltételét magasabb idézettségi szinthez köti, amivel a tudósközösség önmaga biztosítja a tudományos élet szerveződését, eltüntetve az egyetemi-akadémiai bárók szerepét. Ekkor már nem a tudományszervezők és egyetemi igazgatási elöljárók által szervezett tudományos védések jelentik az alapot mindenhez – a gondosan szelektált opponensek, illetve bírálóbizottságok döntéseivel –, hanem az egyes szakmák tudósközösségei, az éveken át folyamatosan nyújtott tudományos kritikákkal, az ezeket megtestesítő idézettségi rangsorokkal.

A reform révén tehát nem a tudósközösség felett elkülönülten létező egyetemi-akadémiai bárói rendszer döntene, hanem a közösség láncolatszerű, állandó értékelései, amelyeket az akadémiai központi adattár közhiteles módon nyilvántart. Most azt látom, hogy az időközben kialakult kriptovaluták – a 2008-as banki világválság által ösztönözve – épp az ilyen blockchainszerű szerveződést igyekeztek a középpontba állítani, mondhatni átvéve az akkorra világméretű pilótajátékként is viselkedő banki hitelezések és pénzteremtések, illetve a világpénzek jegybankjainak szerepét. A fejlemény az érdeklődés középpontjába emelte a bárhol máshol is alkalmazható blockchain jellegű szerveződés felhasználási lehetőségeit – ahogy ezt nemrégiben a CNN Kriptománia címmel közvetített kerekasztalvitájának résztvevői is elemezték. Ez adott számomra ismét biztatást, hogy felelevenítsem 2010-es, az interneten ma is több publikáció formájában elérhető reformtervemet. A blockchain szerveződés egy sor társadalmi alrendszerben képes lehet az oligarchikus-hierarchikus berendezkedés megtörésére. A tudományban és a tudományegyetemek életében a legégetőbb sürgősséggel jelenik meg mindez.

A szerző jogtudós, az MTA doktora, egyetemi tanár

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Lép a főváros?

Karácsony semmit sem tett, napokon belül lejár a Lánchíd ideje
A Lánchíd kapcsán a körtét az almával próbálja összehasonlítani az ellenzéki sajtó.

Fejlesztés

Teljessé válik a Balaton északi partján a korszerűsítés
Idén megkezdődik a Balatonfüred–Tapolca–Keszthely vasútvonal vil­lamosításának tervezése.

Kiemelt

Robbantást ígért pünkösdre itthon, Németországban és Japánban
Külföldi titkosszolgálat figyelmeztetett a várható merényletre.

Poszt-trauma

Európa halála?
Tosca a fürdőszoba-kövezeten.

Poszt-trauma

Hahó, Budapestiek! Íme, Gergely hatalmas baklövése
Ebből pünkösdi királyság lesz!

Poszt-trauma

Katonahősök – román módra
Eltévedtek a helyi románok  a magyar történelem egyik dicső településén.

Poszt-trauma

Szottyos Karácsony 
A főpolgármester politikailag, és érzelmileg is embertelenül válogatós.

Aktuális

Felzárkózó pályánkat megőrizzük
Joggal érezheti furcsán magát, aki napjainkban a magyar gazdaság helyzetéről kíván tájékozódni.

Fricz Tamás blogja

Ferenc testvéren Trianon kapcsán megint kitört az őszödizmus
Gyurcsány filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozott a jog, az igazság és a normák viszonyáról.
Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …

Ne maradjon le, legyen mindig naprakész, iratkozzon fel a Magyar Nemzet hírlevelére!