Politika és matematika

Akinek pedig többsége van, az oszthatja az észt, az oszthatja a pénzt.

2017. 10. 13. 9:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sokkal több köze van a matematikának a politikához, mint gondolnánk. A matematika egzakt tudomány, a politikusok gyakran hivatkoznak is rá. – A számok nem hazudnak, higgyünk a tényeknek – hangzik el oly sokszor a felszólítás, főleg kormánypárti oldalról. Statisztikai adatok tömkelegét öntik az emberekre, főleg a választások közeledtével: ennyit meg ennyit fordítottunk az elmúlt nyolc évben az oktatásra, az egészségügyre, és még mi mindenre. No de akkor miért süllyed az oktatás színvonala, ha csak úgy ömlenek a kórházakba a milliárdok, s miért retteg a magyar, ha beteg, és nincs pénze? Miért nő, és miért nem csökken a szegénység? – kérdezi az ellenzék, s meg is válaszolja: tetszettek volna nem ellopni a közvagyont!

A valódi matematikusok közben csak kapkodják a fejüket, miképpen lehet ugyanazon képlet alapján más-más eredményt elérni, s kinek van igaza? Rideg tény: a politikában sosem annak van igaza, aki a másikat meghallgatja, hanem annak, akinek többsége van. Akinek pedig többsége van, az osztja az észt meg a pénzt, a számokat pedig a saját javára fordíthatja. Ha mégsem, akkor pestiesen szólva „matekol”, azaz leveri az ellenfelén.

Az elmúlt hetekben több önkormányzatban is érvényesültek a matematikai törvényszerűségek. Rákospalotán a Fidesznek és az ellenzéki, korábban MSZP-s, most DK-s polgármesternek egymással kötött megállapodása alapján mindenük megvolt: hatalom, pozíció, pénz, s ami azokkal jár. A mohóság azonban rést ütött az egyezségen. Miután egy közbeszerzésen összevesztek, a fideszesek kötelezettségszegésre hivatkozva fegyelmi eljárást kezdeményeztek a polgármester ellen, és felfüggesztéssel akarták eltávolítani hivatalából. Akciójuk kudarcba fulladt, sőt egyik képviselőjük egy másik helyi ügy miatt távozott is a Fidesz-frakcióból. A megfogyatkozott kormánypártiakkal szemben ekkor indított ellentámadást a XV. kerület ellenzéki vezetője, aki szerint a háborúskodás megbénította az önkormányzatot. A polgármester tizenkilencre lapot húzott: addigi fideszes helyettesét visszahívatta, majd alpolgármesterré tett egy másik kormánypárti képviselőt. Neki három éve éppen a sajátjai ígérték meg ezt a pozíciót, ám később elfeledkeztek róla. A hiúságában megsértett politikus kapva kapott az alkalmon, s átállásával kialakult egy új többség. A Fidesz ellenzékbe szorult, sőt bizottsági elnökeiket is kipenderítették, akik helyett a képviselő-testület végül DK-s, LMP-s és jobbikos politikust választott.

A fenti példa jól mutatja, hogy a Fidesz helyi bástyáin megjelentek a hajszálrepedések. Ilyenek látszottak már a Fővárosi Közgyűlésben is, amikor Pokorni Zoltán, a XII. kerület vezetője látványosan szembement Tarlós István főpolgármesterrel a térfigyelő kamerák ügyében. De ugyanígy tett a Római-part vitájában Bús Balázs, Óbuda polgármestere is. A mobil gátról végül lehet népszavazás, de a gőgös fideszes többség most sem hiszi el azt, ami a műszaki életben evidencia: fűrészelés előtt jobb még egyszer mérni.

A számok alapján bőven megvan a többségük a kormánypártoknak Ferencvárosban is, ám a colstok ott is a zsebben maradt, amikor bosszút álltak két „mitugrász” ellenzékin. Az Együtt és az LMP helyi politikusai kényes kérdéseket firtattak, kipattintották a kerület ingatlan- és parkolásügyeit, s folyamatosan borsot törtek az egyre gőgösebb hatalom orra alá. Az ettől prüszkölők leváltották hát bizottsági pozícióikból a szerintük hazug és rágalmazó képviselőket. Arról, hogy miért nem jelentették fel őket, ha valóban hazudtak és rágalmaztak, nem nyilatkoznak. – Nesztek, itt a matek! – üzente mindenkinek a ferencvárosi Fidesz, amiből azonban mára világossá vált, hogy valójában ők félnek a legjobban.

Aztán itt van a Pest közeli Dunakeszi, ahol a fideszeseknek hatalmas a fölényük, mégis, megvonták egy ellenzéki (DK-s, de ez az ügy érdemét nem befolyásolja) képviselő fizetését, mert az nem ment el az egyik testületi ülésre. Annak ellenére vonták meg tőle a fizetést, hogy orvosi igazolást vitt, ezt azonban nem fogadták el, sőt az igazolást kiadó háziorvost az orvosi titoktartás megsértésére is kényszerítették. Az igazoltan vagy igazolatlanul hiányzó politikus védelmére kelő jobbikost pedig a Fidesz azonnal legyurcsányistázta. A cél itt is az ellenfél megalázása, kigúnyolása volt. – Lenyomtuk őket, öcsém – büszkélkedhetnek a kormánypárti képviselők valamelyik dunakeszi kocsmában, de már róluk is tudható, hogy rettegnek az igazság pillanatától, bármikor is jöjjön el az a számukra.

A magyar történelem (is) arra figyelmeztet: nincs rosszabb a rettegő hatalomnál, amelyik igazságosztónak képzeli magát, s így nem ügyel sem a lelkiismeretére, sem a matekra. Pedig jobb, ha a leülnek, és számolgatnak egy kicsit, mert előbb-utóbb őket számolhatják ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.