Magyarország említésre méltó helyen áll az önvezető autózásban

A tanácsadó cég a szabályozói környezetet, a technológiai és innovációs környezetet, az infrastruktúra kialakítását, valamint a fogyasztói hozzáállást vizsgálta kutatásában.

Megállapították, hogy az önvezetés témáját övező „felhajtás” lassan alábbhagy, és a józan építkezés fázisába lép a technológiai környezet, hogy valóban kényelmünket szolgáló, biztonságos, fenntartható eszköze legyen a mindennapoknak.

A listán szereplő legtöbb ország – 17 a tavaly is vizsgált 25-ből – az idén növelte a pontszámát. Kiemelték, a távol-keleti régió előretörését: Dél-Korea a 12. helyről az előkelő 7. helyre ugrott, míg a szoros versenyben Szingapúr vette át az első helyet, Hollandiát szorítva maga mögé a második helyre.

Az első ötbe még Norvégia, az Egyesült Államok, és Finnország fért be, utóbbi Svédországot utasította maga mögé, ami azt is jelenti, hogy Észak-Európa a másik fontos bölcsője az autonóm közlekedésnek.

Az önvezető autózás területén Magyarországon nem csak az országban jelenlévő autómárkák és beszállítóik aktívak, mint a Bosch, a Continental, a Knorr-Bremse vagy a ThyssenKrupp, hanem számos független magyar intézmény és vállalkozás is. Már 2015 szeptemberében megalakult a RECAR Autonóm Jármű Kutató Központ a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának (KJK) gondozásában, amelyhez csatlakozott a BME VIK, az ELTE IK és az MTA SZTAKI is.

Zalaegerszegen tesztpálya épült, ahol többek között egy Smart City Zone nevű városi szimulációs környezet ad lehetőséget az önvezető autók tesztelésére, valamint a kapcsolódó töltési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztéseinek demonstrálására, köztük az 5G tesztelésére is. A zalaegerszegi tesztpálya kiemelkedő abból a szempontból is, hogy a kapcsolódó M76-os főút révén intelligens gyorsforgalmi szakaszt is kaphat a jövőben.

Az elemzők szerint Magyarországot az önvezetés terén említésre méltó országok térképére teszi egyebek közt a startupként induló rendszerfejlesztő, a fehér-zöld tesztautóival országszerte felbukkanó AImotive, továbbá az itt megtelepedő külföldi cégek kutatás-fejlesztési tevékenysége is.

A Continental 100 hardver és szoftver szakembert alkalmazó kutatás-fejlesztési központot nyitott, a ThyssenKrupp önvezető kormányrendszereket fejleszt, míg a Knorr-Bremse autonóm teherjárművek, a Bosch pedig szenzorok fejlesztésével foglalkozik Magyarországon. Nemcsak a német multik aktívak Magyarországon a kutatás-fejlesztésben, hanem a Jaguar Land Rover is 100 fős tervezői irodát nyitott, a Vodafone pedig az Almotive-val és a holland Here Technologies-zal közösen a fizetést is intéző online parkolási rendszert fejleszt mélygarázsok számára.

Ezek a példák is jól mutatják, hogy Magyarország elsősorban kínálati oldalon fog tudni becsatlakozni, a járműipar és a telekommunikáció metszetét adó új technológiák fejlesztési helyszíneként, beszállítójaként. A felhasználói oldalon viszont nem várható, hogy húzóerőt képvisel a magyar piac – állapítja meg a KPMG.