A rendőrség által nyilvánosságra hozott dokumentumokból az derül ki, hogy 1996-ban egy jogértelmezési vita kapcsán valakik ügyet akartak kreálni – erről nyilatkozott kedden Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter, miután hétfőn újabb minősített olajügyi dokumentumok titkosítását oldották fel és hozták nyilvánosságra.
A rendőrség honlapján található húsz dokumentum egy 1996-os ügyről szól, amelyben a Pénzügyminisztérium két vezető tisztségviselőjével, a közigazgatási államtitkárral és az egyik helyettes államtitkárral kapcsolatban felmerülő hivatali visszaélés gyanúját vizsgálták, operatív eszközökkel is, de azt nem találták bizonyítottnak. Bár a dokumentumokból a személyes adatokat törölték, a titulusok és a dátumok olvashatóak, ez alapján az egyik vezető Draskovics Tibor, aki 1994 és 1998 között a pénzügyi tárca politikai államtitkára volt.
Draskovics Tibor hangsúlyozta: a rendőrség az ügyet alaposan kivizsgálta és megállapította, hogy nem történt bűncselekmény. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eltérő intézkedéseket eredményező jogértelmezési vitát egy törvénymódosítás zárta le.
„Itt tehát nem volt és nincs is olajügy. Egyébként örülök, hogy a rendőrség tette a dolgát, tegye ezután is” – fogalmazott a tárca nélküli miniszter.
A rendőrség honlapján olvasható, 1996-ban öt évre titkosított dokumentumok egy hajdúszoboszlói cég megbírságolásával foglalkoznak. A cégnél 1995 januárjában jövedéki ellenőrzést tartott a Berettyóújfalui Vámhivatal, amely az üzemanyag-forgalmazási engedély hiánya miatt 100 ezer forint jövedéki bírságot szabott ki. A határozatot – a legfőbb ügyész helyettesének irányelve alapján – fél évvel később felülvizsgálták és törvénysértésre hivatkozva módosították, a bírság összegét pedig több mint 83 millió forintra emelték.
A dokumentumok szerint a cég ezt megfellebbezte, de a Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Parancsnoksága helybenhagyta a magasabb összeget. A cég ezután felügyeleti intézkedést kezdeményezett. Az ORFK és a Belügyminisztérium irataiból az derül ki, hogy ezután a Pénzügyminisztérium államtitkára és egyik helyettes államtitkára a VPOP-hoz fordult a döntés miatt, mondván, a jogszabály-módosítás, ami bírságok emelkedésével együtt járt, váratlanul érte a piaci szereplőket. Ezután a cég számára kedvező döntés született.
Egy 1996. május 24-én Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek küldött feljegyzésben az olvasható, hogy az államtitkár és a helyettes államtitkár „direkt módon, távbeszélőn adott utasításokkal kötelezte a VPOP-t a jogsértő határozat meghozatalára”.
Az ügy miatt – a dokumentumok szerint – operatív módon is figyelték a Pénzügyminisztérium két vezető tisztségviselőjét a hivatali visszaélés gyanúja miatt, de ezt nem találták bizonyítottnak. A történteket a pénzügyminiszter utasítására az akkori politikai államtitkár, Akar László is vizsgálta.
A pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára 1994 és 1998 között Draskovics Tibor volt. A dokumentumokból nem derül ki, melyik helyettes államtitkárról van szó az anyagokban. Az érintett időszakban helyettes államtitkárként dolgozott a minisztériumban Tétényi Tamás, Csobánczy Péter, László Csaba, Hegedűs Éva, majd az időközben utóbbit váltó Balázs Ágnes.
Az iratokat a kormány által létrehozott, az olajügyekben keletkezett papírokat vizsgáló bizottság kezdeményezésére vizsgálták felül.
(mti)
origo.hu
Manfred Weber parancsára ültek Magyar Péter képviselői ukrán zászlós pólóban az Európai Parlamentben
