Az Országgyűlés a Polgári törvénykönyv módosításával a személyhez fűződő jogok sérelmének egy újabb tényállását vezeti be. A köztársasági elnök álláspontja szerint a törvény több szempontból alkotmányellenes, ezért azt nem írta alá, hanem megküldte az Alkotmánybíróságnak véleményezésre – olvasható a hivatal honlapján megjelent közleményben.
A törvény célja szerint közösségeket és nem konkrét személyeket kíván védeni. A törvény egy közösség lényegi, jellemző vonásait sértő magatartás esetén a közösség minden tagjának személyiségi jogsérelmét állapítja meg. Ezzel ugyanazon, egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tömegeit indíthatják, sőt, erre jogvédő szervezetek is jogosultak. Több tízezer polgári per lehetősége és az ezekben kiszabható kártérítések teljes összege olyan aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, ami büntetőjogi szankciókat is meghaladó súlyú – figyelmeztet a törvény általa problémásnak tartott következményeire a köztársasági elnök. Ez pedig elrettent a demokratikus társadalomban szükséges, nem sértő véleménynyilvánítástól is, és akadályozza a szabad, érvelő közvélemény működését – vonja le a következtetést Sólyom László, aki kérdésesnek tartja továbbá, hogy a törvény betűjéhez ragaszkodva az ország teljes lakosságához képest kell-e megállapítani, hogy ki tekinthető kisebbséghez tartozónak, vagy a törvény célját érvényesíteni próbálva, akár egy település lakosságához képest is.
Ez a bizonytalanság Sólyom szerint a jogállamisággal ellentétes. Ellentétes a diszkrimináció tilalmával, hogy a kisebbségben nem lévő személyek nem részesülnek a törvény védelmében, noha lényeges személyiségi vonásaik épp oly méltóak a védelemre.
Alkotmányellenes végül a köztársasági elnök szerint, hogy a törvény a közösség tagjai nevében keresetindítási jogot ad bármely jogvédő szervezet számára, mivel ez ellentétes a személyek perbeli önrendelkezési jogával.
Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetvezetője azt mondta: várható volt az államfő döntése, mert a Sólyom László által megfogalmazott alkotmányossági aggályok nagyobb része már a törvény parlamenti vitájában is felvetődött, és emiatt akkor az ellenzék nem is támogatta a javaslatot. Mint mondta, a Fidesz osztja az államfő alkotmányos aggályait, és kíváncsian várja az AB döntését.
Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője azt mondta, akár ez a megoldás lesz alkotmányos, akár nem, ezt a társadalmi problémát jogszabállyal kell orvosolni. Addig kell próbálkozni a jogalkotással – folytatta –, amíg nem találunk alkotmányos megoldást. Úgy vélekedett, az alkotmánybírósági határozatok szerint erre a problémára lehet megoldást találni, a határozatok nem zárják ki sem a büntetőjogi, sem a polgári jogi szabályozást. Az MSZP-s képviselő közölte: nagy valószínűsége volt, hogy az államfő ezt a lépést megteszi, nem okozott meglepetést. Ha alkotmányellenes lett volna a törvény, akkor a kormány nem nyújtja be, az Országgyűlés nem szavazza meg – fűzte hozzá.
(mti, mno)
