Takács: A spontán és békés tüntetés nem oszlatható fel!

A valóban spontán és békés demonstráció a strasbourgi bíróság szerint nem oszlatható fel kizárólag arra hivatkozva, hogy azt nem jelentették be - közölte az igazságügyi és rendészeti miniszter kedden az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság, valamint az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság együttes ülésén.• Fidesz: vonják vissza az egészségbiztosítási javaslatot!

Takács Albert a két testület előtt az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a kormányképviselet tevékenységéről adott tájékoztatást, ám a képviselőket elsősorban a szombati, bejelentés nélküli, a Batthyány-örökmécsesnél megtartott tüntetés feloszlatásáról és újságírók előállításáról alkotott véleménye érdekelte.

A szakminiszter szerint a spontán tüntetés fogalma egy politikai eseményre való azonnali választ jelent, nem pedig olyan demonstrációt, amit előtte hetekig szerveznek.

Pettkó András (MDF) szerint a rendőrség törvénytelenül állította elő a térről a munkájukat végző újságírókat. Salamon László (KDNP) pedig annak a véleményének adott hangot, hogy az újságírók ugyanúgy a hivatásukat teljesítik egy tüntetésen, ahogy a rendőrök vagy a mentősök, és a munkájukban nem lehet őket korlátozni.

A sajtószabadsággal összeegyeztethetetlen, ha a demonstrálókkal nem azonosuló újságírót eltávolítják a tüntetés helyszínéről, hiszen így nem tud hiteles tájékoztatást adni a nyilvánosságnak az ott történtekről – hangoztatta.

Wiener György (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai hatályos gyülekezési törvény nem tesz különbséget a demonstrációkon megjelentek között.

Takács Albert is azt közölte: egy tüntetés feloszlatásánál nem lehet különbséget tenni a tömegben álló résztvevők és az újságírók között. Arra is figyelmeztetett ugyanakkor: a túlkapások ilyen esetekben sem engedhetők meg, és hogy a történteket nem szabad a rendőrség újságírók elleni fellépésének minősíteni.

A bizottsági ülést követően a miniszter nyilatkozva azt mondta, ha az újságírók a tüntetés feloszlatásánál a demonstrálóktól távol állva, jól elkülönülve, mintegy „páholyból” teszik a dolgukat, nem kell elhagyniuk a helyszínt.

-Ha az újságíró nem vegyül a tömeggel, hanem fényképez, tudósít, filmez, elkülönülve a demonstrációtól, akkor természetszerűen ott lehet- fogalmazott. Ha azonban az újságíró része a tömegnek, ugyanolyan intézkedés alá fog esni, mint bárki más, ám ha külön van tőle, akkor nem – tette hozzá. Kérdésre válaszolva közölte azt is: az újságíróktól nem várható el, hogy sárga (láthatósági) mellényt viseljenek.

Takács Albert az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő döntéseiről szólva a testület előtt azt mondta: hazánkból eddig 4500 panasz, kérelem érkezett a testülethez. Ebből 101 ítélet született és ezekből 93 esetben marasztalták el Magyarországot. A legtöbb kifogás a hivatali és a bírósági eljárások elhúzódása miatt érkezett strasbourgi testülethez.

(mti)