John C. Rood: Nem lesz ütközőzóna Kelet-Közép-Európa

A nemzetközi biztonságért felelős megbízott amerikai államtitkár nem ért egyet azzal, hogy az amerikai rakétapajzs kiépülésével ütközőzóna alakulna ki a kelet-közép-európai régióban. John C. Rood erről Budapesten beszélt csütörtökön, azt követően, hogy a magyar fővárosban tárgyalt orosz partnerével.

MNO
2007. 12. 13. 18:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem értek egyet azzal az állásponttal, hogy ütközőzóna alakulna ki Kelet-Közép-Európában a rakétapajzs kiépítésével. Az amerikai rakétarendszer az Egyesült Államokat és szövetségeseit védi majd a közel-keleti fenyegetettség ellen – hangsúlyozta a fegyverzetellenőrzésért és a nemzetközi biztonságért felelős amerikai megbízott államtitkár.

John C. Rood hangsúlyozta: az elmúlt években nőtt a rakétaereje Észak-Koreának és Iránnak is, ez pedig valódi és növekvő fenyegetést jelent. A csütörtöki budapesti tárgyaláson is komoly párbeszéd folyt a fenyegetettség mértékéről, az Egyesült Államok megosztotta az orosz féllel Iránnal kapcsolatos hírszerzési adatait – tette hozzá az államtitkár.

Az amerikai képviselő a sajtóértekezleten kiemelte: a rakétavédelmi rendszer nem fenyegeti Oroszországot, nem ellene irányul. A mostani tárgyalássorozatban annyi eredményt már sikerült elérni, hogy Oroszország tiszteletben tartja az amerikai álláspontot, az USA pedig olyan adatokat is megoszt az oroszokkal, amiket korábban csak a NATO-szövetségeseknek adott át – hangsúlyozta.

John C. Rood azzal kapcsolatban, hogy Oroszország a héten felfüggesztette az úgynevezett CFE-megállapodás végrehajtását, kiemelte: az Egyesült Államok számára nagyon kiábrándító, hogy Oroszország szünetelteti az európai hagyományos fegyverek és haderők korlátozásáról szóló szerződésben foglaltak teljesítését.

Az Egyesült Államok januárban jelentette be: elfogó rakétákat tervez telepíteni Lengyelországba és egy radart Csehországba annak a pajzsnak a részeként, amely Washington szerint megvédené Európát olyan „lator államokkal” szemben, mint Irán vagy Észak-Korea. Oroszország viszont a hidegháború felé történő visszalépésként értékeli a tervet. Moszkva úgy látja: a pajzs az orosz rakétarendszer ellen irányul, Oroszország meggyöngítését szolgálja, fenyegetés az orosz nemzetbiztonságra nézve.

Csütörtöki döntésével a washingtoni képviselőház feltételeket szabott az amerikai rakétavédelmi rendszer tervezett európai telepítéséhez az iraki és afganisztáni háború finanszírozásáról szóló törvénytervezetben.

A kongresszus alsóháza által 370 igen és 49 nem szavazattal szerdán elfogadott tervezet egyebek között előírja: a telepítés megkezdése előtt szükség van Lengyelország és Csehország „végső jóváhagyására”. Az amerikai rendszer nem lenne képes lefedni a NATO összes európai tagállamát.

Az amerikai tervekkel párhuzamosan egy NATO-tanulmány is arra a következtetésre jutott 2006 tavaszán, hogy valóban fennáll a nagy hatótávolságú rakétákkal végrehajtott támadás veszélye, és hogy technikailag megvalósítható lenne az ennek kivédésére szolgáló rendszer kiépítése. A védelmi szövetség tavaly novemberi rigai csúcstalálkozóján úgy határozott, hogy a tagállamok folytassák az egyeztetést egy ilyen rakétavédelmi rendszer kiépítéséről.

(mti)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.