John C. Rood: Nem lesz ütközőzóna Kelet-Közép-Európa

A nemzetközi biztonságért felelős megbízott amerikai államtitkár nem ért egyet azzal, hogy az amerikai rakétapajzs kiépülésével ütközőzóna alakulna ki a kelet-közép-európai régióban. John C. Rood erről Budapesten beszélt csütörtökön, azt követően, hogy a magyar fővárosban tárgyalt orosz partnerével.

MNO
2007. 12. 13. 18:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem értek egyet azzal az állásponttal, hogy ütközőzóna alakulna ki Kelet-Közép-Európában a rakétapajzs kiépítésével. Az amerikai rakétarendszer az Egyesült Államokat és szövetségeseit védi majd a közel-keleti fenyegetettség ellen – hangsúlyozta a fegyverzetellenőrzésért és a nemzetközi biztonságért felelős amerikai megbízott államtitkár.

John C. Rood hangsúlyozta: az elmúlt években nőtt a rakétaereje Észak-Koreának és Iránnak is, ez pedig valódi és növekvő fenyegetést jelent. A csütörtöki budapesti tárgyaláson is komoly párbeszéd folyt a fenyegetettség mértékéről, az Egyesült Államok megosztotta az orosz féllel Iránnal kapcsolatos hírszerzési adatait – tette hozzá az államtitkár.

Az amerikai képviselő a sajtóértekezleten kiemelte: a rakétavédelmi rendszer nem fenyegeti Oroszországot, nem ellene irányul. A mostani tárgyalássorozatban annyi eredményt már sikerült elérni, hogy Oroszország tiszteletben tartja az amerikai álláspontot, az USA pedig olyan adatokat is megoszt az oroszokkal, amiket korábban csak a NATO-szövetségeseknek adott át – hangsúlyozta.

John C. Rood azzal kapcsolatban, hogy Oroszország a héten felfüggesztette az úgynevezett CFE-megállapodás végrehajtását, kiemelte: az Egyesült Államok számára nagyon kiábrándító, hogy Oroszország szünetelteti az európai hagyományos fegyverek és haderők korlátozásáról szóló szerződésben foglaltak teljesítését.

Az Egyesült Államok januárban jelentette be: elfogó rakétákat tervez telepíteni Lengyelországba és egy radart Csehországba annak a pajzsnak a részeként, amely Washington szerint megvédené Európát olyan „lator államokkal” szemben, mint Irán vagy Észak-Korea. Oroszország viszont a hidegháború felé történő visszalépésként értékeli a tervet. Moszkva úgy látja: a pajzs az orosz rakétarendszer ellen irányul, Oroszország meggyöngítését szolgálja, fenyegetés az orosz nemzetbiztonságra nézve.

Csütörtöki döntésével a washingtoni képviselőház feltételeket szabott az amerikai rakétavédelmi rendszer tervezett európai telepítéséhez az iraki és afganisztáni háború finanszírozásáról szóló törvénytervezetben.

A kongresszus alsóháza által 370 igen és 49 nem szavazattal szerdán elfogadott tervezet egyebek között előírja: a telepítés megkezdése előtt szükség van Lengyelország és Csehország „végső jóváhagyására”. Az amerikai rendszer nem lenne képes lefedni a NATO összes európai tagállamát.

Az amerikai tervekkel párhuzamosan egy NATO-tanulmány is arra a következtetésre jutott 2006 tavaszán, hogy valóban fennáll a nagy hatótávolságú rakétákkal végrehajtott támadás veszélye, és hogy technikailag megvalósítható lenne az ennek kivédésére szolgáló rendszer kiépítése. A védelmi szövetség tavaly novemberi rigai csúcstalálkozóján úgy határozott, hogy a tagállamok folytassák az egyeztetést egy ilyen rakétavédelmi rendszer kiépítéséről.

(mti)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.