Stabilan emelkedik a hitelmulasztások száma – állítja néhány, a lapunk által megkérdezett hitelintézet, ugyanakkor akadnak, amelyek cáfolják ezt az állítást, szerintük nem beszélhetünk jelentős emelkedésről. Ez utóbbinak ellentmond, hogy a korábban BAR-listának nevezett központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartott hitelmulasztások száma elérte a hétszázezret – tájékoztatta lapunkat Rácz Lajos, a rendszert üzemeltető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Ez a szám a három hónappal ezelőtti 660 ezerhez képest jelentős emelkedés. Az adatok szerint egy adósra körülbelül másfél hiteltartozás esik, a rekorder 17-tel büszkélkedhet. A szabályok szerint a banki feketelistára azok az adósok kerülnek fel, akik több mint kilencven napja tartoznak legalább a havi minimálbér összegével. A tartozások kiegyenlítése, illetve a mulasztás megszüntetése után még öt évig tartják nyilván a rossz adósokat a BISZ adatbázisában. Ők csak kedvezőtlen feltételek mellett vagy egyáltalán nem tudnak kölcsönhöz jutni.
A hitelek 1,5-2 százaléka tartozik a problémásak közé. A bankok tapasztalatai azt mutatják, hogy a bevásárlókártyák esetében a legtöbb a későn fizetők aránya, a jelzáloghitelek területén kevesebb a mulasztás. Ez annak köszönhető, hogy az adósok az otthonuk védelmében mindenáron igyekeznek rendezni a tartozásaikat.
Földi Tamás, a Bankszövetség vezető közgazdásza szerint a mulasztások növekedése részben annak tulajdonítható, hogy egyre többen kerülnek adósságspirálba, vagyis tartozásaikat újonnan felvett hitelekkel próbálják meg törleszteni. Földi szerint a hitelintézeteknek sajnos nem áll rendelkezésükre olyan adatbázis, amelynek alapján kiszűrhetnék a hitelhalmozókat, ezért csak akkor ismerik fel őket, amikor bajba kerülnek, s nem tudnak fizetni.
A bankok már kezdeményezték egy olyan adatbázis létrehozását, amely a lakosság hitelállományát tartalmazná, ennek segítségével a pénzintézetek óvatosabban járhatnának el azokkal, akik feje fölött összecsaptak a hullámok. Ezen adatbázis létrehozását azonban alkotmányellenesnek minősítette az adatvédelmi ombudsman. Földi Tamás ugyanakkor elmondta: nem tettek le arról, hogy megoldást találjanak erre a problémára. Úgy véli, az egyik lehetőség az lehetne, ha a hitelfelvevők önszántukból adnák meg az adataikat. Bár ekkor felmerül a kérdés, hogy önkéntesnek nevezhető-e az adatszolgáltatás, ha az ezt megtagadóknak kedvezőtlenebb feltételeket biztosítanának a hitelintézetek.
Csécsi László
