Éjfélkor Göncz Kinga külügyminiszter, Gyurcsány Ferenc kormányfő, Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter leemelte az utolsó határőrsorompót a tartóoszlopról a nagy számú közönség ovációja és tapsa közepette. Az ünnepi pillanat hangulatát tűzijáték emelte, majd felhangzott Beethoven Örömódája és a magyar Himnusz. Gyurcsány Ferenc ünnepi köszöntőjében hangoztatta: Magyarország az Európai Unió demokratikus és szabad közösségének egyenjogú tagjává lett. „Mi, magyarok ugyanazokat az értékeket, ugyanazokat a szabadságjogokat élvezzük és gyakoroljuk, mint európai polgártársaink” – mondta. A kormányfő fogalmazása szerint a schengeni csatlakozással nemcsak az európai belső határok omlanak le, hanem azok is, amelyek a XX. században a korábban egységes magyar nemzetet szétszakították.
Gyurcsány arról is beszélt: az elmúlt ötven évben ez a harmadik történelmi esemény a határszakaszon, hiszen 1956-ban itt indultak el ezrek a szabad világ felé, 1989-ben itt bomlott le végleg a vasfüggöny, és most lebomlik a határ is. Göncz Kinga pedig arról beszélt, hogy a megkapott szabadság mellett komoly felelősségünk van, hiszen nekünk kell őriznünk az Európai Unió határait és biztonságot kell nyújtanunk a schengeni térség összes polgárának.
„A terror országa”
A beszédek közben pár fiatal megjelent egy négy-öt méteres transzparenssel, amire az volt angolul ráírva, hogy Magyarország a terror országa. Az MR1-Kossuth Rádiónak elmondták, azért hozták ezt, mert ezt gondolják. Majd összecsomagoltak és elmentek.
Erik Buxbaum, az osztrák rendőrség közbiztonsági főigazgatója úgy vélekedett: a magyar rendőrség kiváló teljesítményt nyújtott a schengeni kötelezettségek teljesítése során. Az osztrák szakember annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez a térség nemcsak a szabadság, hanem a biztonság övezete lesz és marad is.
Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter köszöntőjében kiemelte: a csatlakozás napjától egy kicsit több Európa lesz Magyarországon és egy kicsit több Magyarország és magyarság lesz Európában.
Pénteken nulla óra után néhány perccel az útlevélkezelők kiléptek a fülkéből, amit kulcsra zárták. A jelentéstételt követően átadták a kulcsokat Béndek Józsefnek, a határőrség országos parancsnokának, majd levonták a határőrség zászlaját. A kormány emlékkövet állított a határtérségbe annak tiszteletére, hogy a schengeni övezet kibővítésével a történelmi országhatárok már nem elválasztják, hanem összekötik Európa népeit.
Népünnepélyek Tornyosnémetitől Rédicsig
Határtalan határ menti népünnepély köszöntötte a történelmi Abaúj egyesülését a schengeni határnyitáskor pénteken nulla órakor Tornyosnémetiben a közúti határátkelőn, amely ezen a napon viselte utoljára ezt az elnevezést. A határállomáson utoljára áthaladó autónak magyar rendszáma volt.
A schengeni határnyitást sok százan ünnepelték zenével, tánccal és tűzijátékkal a csütörtökről péntekre virradó éjjelen a településen. Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat elnöke a határsorompó lebontása után éjfélkor az MTI-nek azt mondta: mindazon kapcsolatok, amelyek évszázadokon át összekötötték a Trianon által aztán kettészakított térséget, most ismét életre kelnek az egyesülő régióban.
Ipolytarnóc és a szomszédos, szlovákiai Kalonda között is éjfélkor szerlték le a sormpót. Elénekelték a magyar és a szlovék himnuszt. Az ünnepség már itt is órák óta tartott. A kalondai fiatalok egyébként este még éppen egy uniós pályázatot írtak a faluházán, onnan érkeztek az ünnepségre.
Somoskőújfalun éjfélkor a falu lakóit várták a település határában álló határőr-épületbe, turisták, pedig gyertyával a kezükben másztak fel a somoskői várhoz, ahol éjfélkor szlovákiai társaikkal találkoznak.
A szlovén határon, Rédicsnél is este óta zajlott az ünnepség forralt bort, a forró teát mértek, mindkét oldalon várták a szimbolikus határnyitást. Egy kis protokolláris ünnepséget is tartottak, ahol elhangzott: a most történtek tulajdonképpen egy újraegyesülést jelenteknek a határok módosulása nélkül, és ezzel apáink, nagyapáink vágya volt valóra.
Az ünnepség utolsó momentumaként Nemes László festőművész alkotását egyesítették. Ez két festmény volt, ami egymástól két méterre állt és egy középen kettéhasított fát ábrázolt. Ezt a két festményt egyesítették, és ez jelezte a két nemzettest ismételt egyesülését.
(mti)