Az Országgyűlés által 2007. december 17-én az egészségbiztosítás átalakítása tárgyában elfogadott törvény megerősítéséről kezdeményezett népszavazási kérdésének ügyében írt levelet
Morvai Krisztina Sólyom László köztársasági elnöknek.
Ennek kapcsán az MNO kérdésére Morvai elmondta, hogy azokra a reagálásokra kívánt reflektálni írásában, amelyek az elmúlt napokban fölmerültek. Morvai a jogászok által fölvetett kérdésekre adott szakmai értelmezésnek tekinti a levelet.
A jogásznő lapunknak úgy fogalmazott: az első kérdés, ami az elmúlt napokban napvilágot látott, hogy tehet-e magánember ilyen kezdeményezést. A jogásznő összegezte a jogszabályok rendelkezéseit és véleménye szerint bármelyik magyar állampolgár indíthat törvényt megerősítő népszavazást. Hozzátette, hogy ez a jog az Alkotmány 26.§ 6. bekezdéséből és az 1998. évi III. (népszavazásról szóló) törvény alapján jelenthető ki. Látszólag ennek ellentmond a házszabály, de az nem jogszabály, hanem a parlament belső rendjét szabályozó ügyrend, ezen felül a házszabály az állampolgárok semmiféle alapjogát korlátozó rendelkezést nem tartalmazhat.
A Civil Jogász Bizottság társelnöke elmondta, hogy ő a törvény elfogadása és az elnöki aláírás közötti időt használta ki, tehát nem áll fönn a megkésettség ebben az esetben. Kitért arra is, hogy a választók becsapásával került hatalomra a kormány, ezért a demokrácia megerősítése érdekében a népszuverenitást lehetővé tevő módon értelmezze a köztársasági elnök az egészségbiztosítási törvényt, és azt ne írja alá.
„A népszavazási kérdés beadásától kezdve alkotmányos védelem illeti meg az eljárást, minden állami szervnek és a köztársasági elnöknek is együttműködési kötelezettsége van. Ha a köztársasági elnök aláírja a törvényt, azzal megtorpedózza a népszavazási kezdeményezésem jogát” – zárta Morvai. Morvai Krisztina Sólyom Lászlóhoz írt levelét elolvashatja itt.
Westbahnhof pályaudvar
Megkezdődött a Bécsben támadásra készülő ISIS-szimpatizáns pere + videó
