Elnagyolt törvény – Alkotmányellenes a fordított adózás?

Ellentétesek az alkotmánnyal a január elsején életbe lépett áfatörvény fordított adózásról szóló rendelkezései – állítja a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) budapesti elnöke. Ruszin Zsolt szerint az új paragrafusok szerint egyebek közt az ingatlanokhoz kapcsolódó javítási, tisztítási, karbantartási, átalakítási és bontási munkálatok esetében az általános forgalmi adót nem a szolgáltatás nyújtójának, tehát a vállalkozónak, hanem a megrendelőnek kell bevallania és megfizetnie.

A fordított adózás szabályai akkor alkalmazandók, ha a megrendelő és a szolgáltató is áfafizetésre köteles, magyarán magánszemélyeket nem érint a változás. Ruszin Zsolt úgy vélekedett: a törvény elnagyolt, magyarázatra szoruló fogalmakat használ. Kérdéses például, mit kell érteni az ingatlan tisztításán, ahogy az sem egyértelmű, mit jelent az ingatlanok szerelése. – A jogszabály szövege túlságosan széles körű értelmezésre ad lehetőséget, ez pedig sérti az alaptörvényben rögzített jogállamiság elvét – mondta Ruszin, aki szerint a jogalkotó egyszerűen nem értette meg pontosan az EU elvárásait, ezért szövegezte meg pongyolán a rendelkezést.

A szakember a fogalmi zűrzavarra a következő példát hozta. Mivel a törvény rendelkezései szerint a biztonsági szolgáltatásoknál nem érvényesül a fordított adózás, ezért az ingatlant őrző cég köteles az áfát a megbízási díjba beleszámolni és a számlán feltüntetni. Abban az esetben viszont, ha az őrzött ingatlan kertjében kiég egy villanykörte és azt a biztonsági szolgálat alkalmazottja cseréli ki, tevékenysége karbantartási munkának is tekinthető, amire viszont a fordított adózás szabályai irányadók. Magyarán: az őr vagy nem csavarhat be új körtét, vagy a cseréről külön, áfát nem tartalmazó számlát kell kiállítania. A szakember a számlázási vitákra és perek tömegére számít.

Ruszin Zsolt rámutatott: az Alkotmánybíróság (AB) több eljárásában is értelmezte a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos követelményét. A bírói testület határozataiban rögzítette: az alaptörvény megköveteli, hogy minden jogszabály egyértelmű és közérthető legyen. Alkotmányos elvárás, hogy a normából az állampolgárok pontosan megismerhessék jogaikat és kötelezettségeiket, valamint azt, hogy az adott szabályokat mely esetekben kell alkalmazniuk. – Mivel az új áfatörvény ezeknek a követelményeknek nem felel meg, ezért alkotmányellenes – összegezte álláspontját Ruszin Zsolt.

Jakubász Tamás–Bodacz Péter

(Részletek a Magyar Nemzet 2008. január 10-i számában)