A fogyatékosan született gyermeknek nem jár kártérítés

A Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi határozatában úgy foglalt állást, hogy a fogyatékosan született gyermek a saját jogán nem léphet fel kártérítési igénnyel az egészségügyi intézménnyel szemben – tájékoztatta az MTI-t az LB Polgári Kollégiumának szóvivője a bíróságokra kötelező döntésről csütörtökön.

Banicz Erika közleményében azt írta: ezeknek a kárigényeknek az az alapja, hogy a terhesség alatt a szülők – orvosi diagnosztikai tévedés vagy mulasztás miatt – nem kaptak tájékoztatást arról, hogy nagy valószínűséggel fogyatékos gyermekük fog születni, és így az anya nem élhetett a terhességmegszakítás törvényben biztosított jogával. Az egységes bírói gyakorlat szerint az egészségügyi intézménnyel szemben a szülők kártérítési igénye megalapozott, mert a megfelelő tájékoztatás hiányában sérült a családtervezéshez fűződő joguk, ezért a fogyatékos gyermek születésével összefüggő vagyoni és nem vagyoni többletterheket kártérítésként érvényesíthetik.

A fogyatékos gyermeknek a szülőkkel párhuzamosan érvényesített kárigényét tekintve azonban eltérő ítéletek születtek. A Legfelsőbb Bíróság mostani döntésével azt mondta ki, hogy a fogyatékosan született gyermek a saját jogán nem léphet fel kártérítési igénnyel. A jogegységi tanács a nemzetközi szakirodalomra, illetve a külföldi joggyakorlatra támaszkodva azzal indokolta határozatát, hogy a polgári jogi kárfelelősség elemei hiányoznak. „A fogyatékosság mint hátrány ugyanis nem vezethető vissza orvosi mulasztásra, hiszen a magzat fejlődésében örökletes vagy más természetes okból következett be a rendellenesség, és a magzattal szemben az orvos nem követett el kötelezettségszegést” – tartalmazza a bírósági közlemény. A tanács indoklása szerint nem értelmezhető a kár fogalma sem, mert a polgári jogban a kár egy a korábbiakhoz képest hátrányosan megváltozott állapotot jelent.

Mint írják: „a természetnél fogva fogyatékos gyermeknek semmilyen esélye nem volt arra, hogy ép emberként élje életét, megnehezült életlehetőségeit ezért nem lehet az egészséges gyermekéihez hasonlítani, önmagában a fogyatékos élet pedig kárnak – a fenti értelemben – nem tekinthető”. A jogegységi határozat ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az államnak – a polgári jogi kárfelelősség hiányára is tekintettel – alkotmányos kötelezettsége olyan intézmény- és juttatási rendszer működtetése, amely megfelelő egészségügyi, oktatási és anyagi ellátást nyújt a fogyatékosságuk miatt rászorultaknak.

(MTI)