Jüttner-jelentés: „történtek szabálytalanságok a választáskor”

Az SZDSZ Ügyvivői Testülete március 20-án megtartott ülésén tárgyalta és nyilvánosságra hozta a Jüttner Csaba által vezetett testület jelentését. Az alábbiakban a párt honlapja alapján szó szerint közöljük a jelentést.

MNO
2008. 03. 21. 8:13
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Köteles Péter BAZ Megyei SZDSZ tag a nyilvánosság előtt tett nyilatkozatában, azzal vádolta meg T. Asztalos Ildikót a Szabad Demokraták Szövetsége BAZ Megyei Elnökét, hogy a 2007. márciusi Országos Tisztújító Küldöttgyűlésen a megyei Elnök, arra próbálta rávenni a Borsodi küldötteket, hogy az SZDSZ elnökének megválasztásakor Kóka János elnökjelöltre szavazzanak. Ezen túlmenően a nagy nyilvánosság előtt, ettől súlyosabb vádak hangzottak el a Küldöttgyűlésen történt választások szabályosságára vonatkozóan.

A SZDSZ Ügyvivő testülete 2008.március 12-én döntést hozott arról, hogy kezdődjön vizsgálat a BAZ Megyei az SZDSZ Országos Tisztújító Küldöttgyűlésén a választással kapcsolatban felmerült esetleges szabálytalanságok kivizsgálására. A vizsgálat lefolytatására Jüttner Csabát a SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Elnökét kérte fel. A döntést követően a vizsgálattal megbízott Jüttner Csaba, további két SZDSZ tag bevonásával (Felbermann Endre és Kiss Gyula) Vizsgáló Bizottságot hozott létre. A vizsgálat célja: A SZDSZ 2007. március 30-31-én megtartott Országos Tisztújító Küldöttgyűlésén a választással kapcsolatban felmerült esetleges szabálytalanságok kivizsgálása.

A vizsgálat menete:

A vizsgálat során az alábbi dokumentumok kerültek megvizsgálásra:
- Az SZDSZ Országos Tisztújító Küldöttgyűlés jegyzőkönyve
- A Fővárosi Bírsághoz benyújtott, az SZDSZ Országos Tisztújító Küldöttgyűlés határozatképességét igazoló jelenléti ívek
- Az elnökválasztás I-II. fordulójának, az Ügyvivő Testület tagjainak, valamint az Országos Tanács húsz tagjának, megválasztásáról készült jegyzőkönyvek
- Jegyzőkönyvek a BAZ Megyei helyi SZDSZ szervezetek küldöttválasztó közgyűléséről
- Az SZDSZ a Magyar Liberális Párt Alapszabálya A vizsgálat során a bizottság valamennyi BAZ Megyei küldött meghallgatását kezdeményezte. A meghallgatások (beszélgetések) 2008. február 20-án kezdődtek meg. Ezen kívül a bizottság szükségesnek látta, a BAZ Megyéből a Küldöttgyűlésen vendégként részt vett SZDSZ tagok meghallgatását is. A meghallgatásokról az érintettek beleegyezésével hangfelvétel készült, amelyek alapján szó szerinti jegyzőkönyvek kerültek leírásra, melyet a meghallgatottak elolvasás után aláírásukkal hitelesítve jóváhagyhattak.

A vizsgálat megállapításai:

A 2007. márciusi Országos Tisztújító Küldöttgyűlésen való részvételre és az azon történő szavazásra harminc BAZ Megyei tag volt jogosult. Hárman az Országos Tanács tagjaként vettek részt. A meghallgatottak mindannyian egybehangzóan cáfolták a Köteles Péter által a BAZ Megyei Elnökre tett kijelentést, mely szerint a BAZ Megyei Elnök az mondta az SZDSZ elnökének választásakor, hogy „Kókára kell szavazni meg van beszélve vele”. A Küldöttgyűlésen BAZ megyéből részt vevők valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy T. Asztalos Ildikó nyíltan felvállalta, hogy az elnökjelöltek közül Fodor Gábort támogatja. Ezt T. Asztalos Ildikó is megerősítette a vele történt beszélgetéskor. A Bizottság a továbbiakban a BAZ Megyei Elnök és a Köteles Péter SZDSZ tag közötti konfliktust érdemben nem vizsgálta.

A Küldöttgyűlésen történt választások szabályosságára vonatkozóan a Bizottság az alábbiakat állapította meg: A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy négy BAZ Megyei küldött nem vett részt a Küldöttgyűlés egyik napján sem. A négy jelen nem lévő küldött a meghallgatáskor egyértelműen nyilatkozott arról, hogy nem vett részt a Tisztújító Küldöttgyűlésen. Ugyanakkor a megvizsgált, Fővárosi Bírósághoz benyújtott jelenléti íven a jelen nem lévők neve mellett aláírások szerepelnek.

A továbbiakban a vizsgálat arra irányult, hogy megismerhető-e a jelenléti ívet aláírók személye, illetve bizonyítható-e, hogy a jogosulatlanul aláírók részt vettek a szavazásban és ez befolyásolta-e a Küldöttgyűlésen történt választások eredményét. A BAZ Megyei küldöttek egy része a meghallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy nem volt tudomásuk arról, hogy szabálytalanságok történtek a Tisztújító Küldöttgyűlésen. Ugyanakkor voltak olyan küldöttek, vendégek és a választás lebonyolításánál jelen lévők (összesen öten), akik ettől eltérően nyilatkoztak. Állításuk szerint történtek szabálytalanságok a választáskor. Közülük négyen úgy nyilatkoztak, hogy a jelen nem lévő küldöttek helyett, a BAZ Megyei Elnök kért fel a küldöttgyűlésen vendégként jelenlévőket a szavazásban való részvételre. A meghallgatottak közül négyen állították azt, hogy a szavazásra történő felkérés annak érdekében történt, hogy Fodor Gábor elnökjelölt több szavazatot kapjon. Ezen állítások valóságtartalmát a BAZ Megyei Elnök a bizottsághoz eljuttatott levelében megkérdőjelezte, és a vele kapcsolatosan tett kijelentéseket visszautasította. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az előfordult szabálytalanságokat sem Kóka János, sem pedig Fodor Gábor elnökjelöltek és közvetlen kampány stábjuk nem szervezték.

Azt, hogy a jogosultság nélküli szavazásra felkért személyek valóban részt vettek-e a szavazásban, és ha igen, akkor kire adták a voksukat a szavazás titkossága miatt nem állapítható meg. Azt, hogy a jelenléti íveken szereplő aláírások ténylegesen kiktől származnak, a bizottság nem tudta megállapítani.

A történteknek lehetett-e hatása a Küldöttgyűlésen hozott határozatokra, az ott megválasztott tisztségviselők legitimitására?

A Küldöttgyűlésen a nyílt szavazással hozott döntésekre (pl. a Küldöttgyűlés napirendjének elfogadása) az esetlegesen jogosultság nélkül leadott szavazatok nem gyakoroltak hatást. Ugyanakkor a titkos szavazással lebonyolított elnök, az ügyvivők, valamint az Országos Tanács húsz tagja választásának eredményét befolyásolhatták a nem hivatalos küldöttek által leadott szavazatok. Az elnökválasztás első fordulójában a két jelölt ugyanannyi szavazatot kapott. Abban az esetben, ha a szavazásra nem jogosultak részt vettek a szavazásban, az eredmény másképpen is alakulhatott volna.

Az elnökválasztás első fordulójának jelenléti ívei nem álltak rendelkezésre (a választásokra vonatkozó szabályoknak megfelelően azok megsemmisítésre kerültek) ezért az elnökválasztás első fordulójában esetlegesen leadott szabálytalan szavazatok következményeit a bizottság nem tudta vizsgálni.

Mivel a megismételt elnökválasztás során a jegyzőkönyv tanúsága szerint a két elnökjelölt között tizenhárom szavazat különbség volt, így az elnökválasztás második fordulójának eredményét a jogosulatlanul szavazók esetlegesen leadott szavazata érdemben nem befolyásolta. Az ügyvivők és az Országos Tanács húsz tagjának választásakor készült jelenléti ív szintén megsemmisítésre került, így azokat a Bizottság nem tudta vizsgálni. A vizsgálat megállapításaiból következő tanulságok és javaslatok:

A Szabad Demokraták Szövetségének Küldöttgyűlésein való részvétel mindezidáig bizalmi alapon történt. A regisztrációnál nem volt szükség a személyazonosság ellenőrzésére. A tavalyi Küldöttgyűlésen történtek szükségessé teszik az eddigi gyakorlat felülvizsgálatát. Ezért a vizsgálatot végző Bizottság azt javasolja, hogy alakuljon egy munkacsoport, amely kidolgozza a pártszervezeten belüli választások részletes szabályait, amely szabályok minden körülmények között garantálják a választások tisztaságát.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.