Hoffmann Rózsa: Az agresszió oka a kettészakadt társadalom

Hoffmann Rózsa (KDNP) szerint az év elejétől két téma uralja a hazai közbeszédet: a népszavazás és az azt követően előállt koalíciós válság, illetve az elharapózott agresszív cselekmények. A frakcióvezető-helyettes az utóbbi témáról szólva a késelő kisfiú esetét, az osztálytársát halálra verő középiskolás ügyét, az orvost megverő családot, illetve az utóbbi időkben nagy nyilvánosságot kapott tanárveréseket említette.

A képviselő szerint ahhoz, hogy ezt a helyzetet meg lehessen változtatni, először az esetek okait kell feltárni. Hoffmann Rózsa az okok között említette a kettészakadt társadalmat, amelyben a lakosság egy része mélyszegénységben, kilátástalanságban él. Második okként említette az elrontott családpolitikát, amely véleménye szerint ahelyett hogy munkára ösztönözné a nyomorban élőket, olyan segélyrendszert alakított ki, ami nem ad számukra lehetőséget a megkapaszkodásra. Hoffmann Rózsa hibásnak tartja az oktatáspolitikát, valamint az őszintétlen közbeszédet, „amely bélyegeket akaszt azoknak a nyakába, akik a probléma orvoslásához jó szándékkal hozzáfognak.”

A KDNP szerint itt az ideje, hogy megkezdődjön egy őszinte, nyílt társadalmi párbeszéd az okok feltárására és a helyzet javítására, ezért április 9-re „Őszintén a hátrányok megszüntetéséért” címmel nyílt napot hirdetett a parlamentben – mondta a képviselő. Hozzátette: a dátum apropójául az szolgál, hogy április 8-a a cigányság nemzetközi napja, és a társadalom perifériájára szorult családok között magas a cigányok aránya. A frakcióvezető-helyettes elmondta, sajnálják, hogy Hiller István nem tud megjelenni az eseményen. Megjegyezte: a rendezvényen részt vesz sok cigány kisebbségi önkormányzati vezető, pedagógus és szociális munkás is.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter válaszában azt mondta, hogy a kezdeményezést üdvözli, és a szaktárca az esélyegyenlőségi főigazgatóság vezetésével képviselteti magát a rendezvényen. A tárcavezető helyes törekvésnek tartja, hogy a legkülönbözőbb gondolkodású emberek véleményt cserélnek majd, de mint mondta azt, „hogy bármilyen módon egyenlőségjelet tegyünk romák, roma származású honfitársaink és az agresszió kifejezés közé, azt gondolom képviselőasszony sem gondolta komolyan.” Hiller István közölte: biztos benne, hogy nem olyan rendezvényre készülnek, ahol a romák napját és az agressziót ilyen módon összekötik.

Pokorni Zoltán (Fidesz) visszautalva az előző felszólalásra azt mondta, nem helyes, nem méltó, hogy Hiller István azzal vádolta meg Hoffmann Rózsát, hogy egyenlőségjelet tesz a romák és az iskolai agresszió közé, mert a képviselő ennek éppen az ellenkezőjéről beszélt. A fideszes frakcióvezető-helyettes szerint az is helytelen, hogy ezt a fontos kérdést ilyen „alantas váddal” akarják félrevinni. A politikus ezután felszólalása témájáról, a felsőoktatás PPP-beruházásairól beszélt. Mint mondta, tavaly egy, a Corvinus Egyetemen tartott vita után átadott egy levelet Hiller Istvánnak, amelyben kérte, hogy hozzák nyilvánosságra a beruházásokhoz kapcsolódó szerződéseket.

Pokorni Zoltán közölte, hogy erre ígéretet kapott Hiller Istvántól, de a minisztérium végül csupán egy levelet küldött neki, amely szerint a szolgáltatási szerződéseket az autonóm intézmények kötik a vállalkozókkal, azokat a tárca csak ellenjegyzi. Az ellenzéki politikus szerint a körülbelül 650-700 milliárd forint összértékű szerződések közérdekű adatokat tartalmaznak, ezért a minisztériumnak nemhogy joga, hanem kötelezettsége ezek nyilvánosságra hozatala. Hozzátette, ha nem hozzák nyilvánosságra az iratokat, akkor a Fidesz más jogi lépéseket lesz kénytelen megtenni az ügyben.

Hiller István válasza elején közölte, akinek van füle, hallotta, és aki ért magyarul, tudja, hogy ő korábban arról beszélt: nem gondolja, hogy agresszió és romák között egyenlőségjelet tett volna bárki, és üdvözölte a Hoffmann Rózsa által is ismertetett kezdeményezést. A felsőoktatás magántőke bevonásával megvalósuló beruházásai kapcsán emlékeztetett rá, hogy az elmúlt, nagyjából másfél évtized alatt körülbelül négyszeresére emelkedett a hallgatók létszáma. Mint mondta, amíg 1990-1991-ben körülbelül 108 ezres volt a felsőoktatásban tanuló diákok száma, addig most ez körülbelül 400 ezer. A miniszter véleménye szerint ez a növekedés változatlan infrastruktúra mellett a színvonal csökkenésével járt volna együtt.

Hiller István kitért rá, hogy 1998-2000 között voltak arra elképzelések, hogy megoldják a felsőoktatás infrastrukturális problémáit, de akkor ez nem sikerült. A miniszter szerint viszont 2002 után a PPP-modellben megtörtént egy sor szerződéskötés és 2006 környékén már elkezdődött a kész épületek, laboratóriumok átadása. A politikus hozzátette, hogy amennyiben a felsőoktatási intézmények és a szerződést megkötő másik fél hozzájárul, hogy ezek a dokumentumok nyilvánosságra kerüljenek, a minisztérium nem titkolja el ezeket az adatokat, de hozzájárulás nélkül nem hozhatják nyilvánosságra őket.

(MTI)